A német születésű Meyerbeer A hugenották című főművét 1836-ban mutatták be a párizsi Operában. A darab világhódító útja hazánkat sem kerülte el, a magyarországi premier 1852-ben, az akkori Nemzeti Színházban volt, a Magyar Állami Operaházban utoljára az 1930-as években játszották. Műfaját tekintve grand opéra, ötfelvonásos, balettbetéteket és nagyegyütteseket felvonultató hatalmas zenedráma, amely egy szerelmi történeten keresztül beszéli el a vallásháborúk egyik legszörnyűbb eseményét, a francia reformátusok (hugenották) 1572-es, a katolikus IX. Károly király által is jóváhagyott lemészárlását Szent Bertalan éjszakáján.
A mostani széria alkotói, Szikora János rendező, Horesnyi Balázs díszlettervező és Kovács Yvette Alida jelmeztervező úgy döntöttek, hogy stiláris utalásokkal, de meghagyják a 16. századi környezetet, és a nézőkre bízzák, milyen üzeneteket olvasnak ki az előadásból. ?Nem kell túlzottan élénk fantázia ahhoz, hogy az embernek különböző asszociációi támadjanak A hugenották kapcsán, mégsem szeretnék az előadásban konkrét vagy aktuális ellentétekre utalni. A történetet a maga igazságában, a lehető legintenzívebben és legerőteljesebben szeretném bemutatni? ? mondta a rendező.
A dús festészetű, reneszánsz elemekből kiinduló, monumentális díszletkép is ehhez a koncepcióhoz illeszkedik. A protestantizmusnak a Szentírás minden emberi tényezőtől független magyarázatához való visszatérését nagy betűkből összeálló szavak jelképezik. Az időnként apokaliptikus háttérben a protestáns-katolikus ellentét a fekete-fehér szín ellentétpárjában jelenik meg, amely megoldás a jelmezek látványvilágában is visszaköszön.
A hat alkalommal látható produkciót kettős szereposztásban, kiváló művészekkel láthatja az Erkel Színház közönsége, a főbb szerepeket Kolonits Klára és Rőser Orsolya Hajnalka, Létay Kiss Gabriella és Kriszta Kinga, Boncsér Gergely és László Boldizsár, Bretz Gábor és Gábor Géza, Haja Zsolt és Sándor Csaba, Balga Gabriella és Heiter Melinda, valamint Cseh Antal és Busa Tamás énekli. A szólisták mellett a premier az utóbbi évek egyik legnehezebb feladata elé állította az Operaház Énekkarát is, a Strausz Kálmán vezette együttest Csiki Gábor tanította be. Az Opera Zenekarát a Jekatyerinburgi Operaház főzeneigazgatója, Oliver von Dohnányi vezényli.
A Reformáció500 programjainak része Verdi Stiffelio című operája is. Az olasz zeneszerző figyelmét Francesco Maria Piave hívta fel a megcsalt lelkész történetére, amelyből Verdi a házasság dilemmáját körüljáró operát komponált. A mélyen vallásos Olaszországban a bemutató szolid sikert hozott, és bár a szerző Aroldo címen később átírta művét, a darab azóta sem került az azt megillető helyre. A Stiffelio október 30-án koncertszerűen hangzik el az Erkel Színházban, a világhírű Christian Badea dirigálásával. A címszerepet a neves mexikói tenor, Hector Lopez Mendoza énekli, míg partnerei az Opera olyan kiemelkedő művészei lesznek, mint az évad egyik Kamaraénekese, Fokanov Anatolij, valamint Bakonyi Anikó, Boncsér Gergely, Cser Krisztián, Szerekován János és Heiter Melinda.
A katolikus egyház és a reform hívei között dúló vallásháborúk keresztény áldozatai előtt tiszteleg Verdi Requiemjének előadása a Nemzeti Gyásznapon, november 4-én az Erkel Színházban. A koncert szólistái közt szerepel a nemzetközi és hazai színpadokon egyaránt jelentős sikereket arató Boross Csilla, a több mint félszáz operaszerepet felölelő repertoárral rendelkező Szántó Andrea, Hector Lopez Mendoza és a II. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny nagy- és közönségdíjasa, Alexander Roslavets. Az est karmestere Pier Giorgio Morandi lesz, aki a milánói Scalában Riccardo Muti asszisztenseként is dolgozott, 2017 elején pedig a New York-i Metropolitanben szintén egy Verdi-művel, a Rigolettóval debütált.
