E. Csorba Csilla főigazgató köszöntőjében a legbölcsészebb fényképésznek nevezte az egykori Eötvös-kollégista Móser Zoltánt, akinek munkái nemcsak politikai határokat nem ismernek, de ember-ember köztieket is feloldanak. A termékeny alkotó eddigi életművét vázolta fel, melynek része 52 önálló könyv. A meghívottak az est során közös munkáikat elevenítették fel a fotóművész, író Móser Zoltánnal: Teresa Worowska lengyel műfordító, B. Kovács István muzeológus Rimaszombatról, Burus Siklódi Botond igazgató Csíkszeredáról, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, Ágh István és Vörös István költők.
Elsőként Teresa Worowska műfordító szólt Balassi Bálint verseinek lengyel műfordításairól, melyhez Móser Zoltán készített ihlető fotókat. Teljesebb képet ad a költőről, ha a hozzá tartozó régi kultúra szétszórt morzsáit összeszedik. Ezek ugyanúgy körülöttünk találhatók, de mivel nem a napi életünk része, könnyen észrevétlenek maradnak, elfeledkezünk róluk. Önazonosságunk számára különösen fontos, hogy kultúránk régi elemeivel együtt legyünk.
A népdalok felől vizsgálta költészetünket Móser Zoltán, mert nagyobb elismerés költőt nem érhet annál, hogy verse népdallá, közkinccsé válik. Így foglalkozott a felvidéki születésű Czuczor Gergely nyelvtudós költővel, aki népdallá vált verseinek számával Petőfit is megelőzte. A rimaszombati születésű Tompa Mihály útjait járta be Móser Zoltán a ?Gömör ködben, fényben? című kötetben, ami azért is fontos, mert a magyar irodalomban Petőfi-Arany-Tompa triászként számon tartott jeles költőink közül Tompa a tanítási anyagban háttérbe szorult. A kötet születéséről a szerkesztő B. Kovács István, a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület igazgatója beszélt.
A Felvidékről Erdély felé fordultunk az Apáczai Csere János emlékezete című könyvvel. Burus Siklósi Botond kiemelte, Apáczai műve az iskolák fölöttébb szükséges voltáról ma aktuálisabb Erdélyben, mint megírása idején. Felelevenítette barátságát Móser Zoltánnal, akinek javaslatára vette fel csíkszeredai oktatási központjuk Apáczai nevét, és állandó fotókiállítása is látható az épületben. Természettudományos oktatóként hozzátette, Apáczai mellett a Bolyaiakra is nagyobb figyelmet kéne fordítanunk.
Móser Zoltán Lengyelországgal foglalkozó eddigi három könyve kapcsán Kiss Gy. Csaba a Varsói Egyetem tanáraként úgy véli, a lengyelek és magyarok között létezik egy közös kód, amit meghatároz a geopolitikai helyzet azonossága, az ?Antemurale christianitatis? és szabadságharcaink története. Kelet-közép-európai hagyomány, kultúra, közös értékek fűzik össze népeinket.
Ágh Istvánnal az Üres bölcsőnk járása című, hazai tájakat bejáró könyvön dolgozott együtt Móser Zoltán, és Ágh István bátorította arra, hogy a fotózás mellett írással is foglalkozzon. A Szent Istváni méretekben utazó Móser Zoltán kezdetben motorbiciklivel, majd trabanttal járt, ma már repülőgépre is ül, ha Marosvásárhelyre utazik. Olyan kortárs klasszikusainkról készített önálló albumot, mint Illyés Gyula, Nagy László, Mészöly Miklós, Baka István, és kivetítőn láthattunk Lázár Ervinről készült kivételes pillanatokat megörökítő fotóiból. Az ilyen ábrázoláshoz együtt töltött órákat, napokat, akár egy hetet az írókkal, hogy bensőséges hangulatban sikerüljön fényképezni. Illyésről készült könyvéhez ellátogatott a Puszták népe helyszínére, ahol a könyvben megörökített emberekkel találkozott.
Vörös István születésnapi verseket írt Móser Zoltán fotóival közös könyvében, s a köszöntők felolvashatók az ünnepi eseményeken. Az ötlet Móser Zoltántól származik, aki már most készül a korábban említett Czuczor Gergely születése másfél évszázados évfordulójának elkövetkezendő megünneplésére.
A beszélgetést Liptay Katalin vezette, közreműködött Mihalik Virág Anna népdalénekes. Az ünnepség az ajándékozó nyilatkozat hivatalos aláírásával és átvételével ért véget, majd a megjelenteket szerény fogadásra várták a szomszéd teremben, ahol személyesen köszönthették az ünnepeltet.
Csanda Mária
