A multiplex az 1980-as években, az USA-ban elterjedt mozitípus, amely új korszakot jelentett a filmforgalmazásban. Ebben az időszakban jelent meg a VHS videótechnika és a kábeltelevíziózás, ami visszavetette a filmszínházak addigi igen nagy népszerűségét. Világszerte zártak be a mozik, ám a moziipar képviselői nem dugták homokba a fejüket! A nagyobb filmszínházakban, illetve a korszerű videó- és hangtechnikában látták a túlélés esélyét, tehát felvették a kesztyűt az otthoni filmnézéssel szemben. Nos, ekkor vette kezdetét a multiplex mozik elterjedése.

cinema2
Fotó: dailynews.com

Amint azt tudjuk, a multiplex mozik jellemzője, hogy legtöbbször bevásárlóközpontokban éttermekkel, gyorsbüfékkel kombinálva építik, és egy mozikomplexumon belül több (akár 10-15, illetve több) különböző nagyságú, technikailag magas színvonalon felszerelt vetítőterem található.

A multiplex kifejezés mindenkinek mond valamit, azt azonban kevesebben tudjuk, hogy az ilyen típusú mozik megszületésének oka a ’80-as években elterjedő videó (VHS), illetve a televíziók filmkínálatát rendkívüli mértékben megnövelő műholdas mozicsatornák megjelenése volt. Mindez ugyanis válságba sodorta a hagyományos mozizást. A globális filmterjesztő hálózatok a multiplexekkel válaszoltak az új helyzetre, melyek egyesítették az otthoni, tévé előtti filmnézés és a hagyományos mozizás előnyeit. Ez a ?válasz? pedig olyan sikeresnek és népszerűnek bizonyult, hogy hegemóniáját a mai napig nem törte meg semmi. Ennek oka bizonyára az, hogy az otthoni és a közösségi térben történő “filmfogyasztást” vegyíti. Gondoljunk csak bele: a multiplexben a filmélmény “elengedhetetlen tartozéka+ a pattogatott kukorica és az üdítő, miközben a kép és a hang visszaadása magas színvonalú, a hely pedig tágas és kényelmes.

cinema1
Fotó: tayloronhistory.com

Az, hogy mikor nyitotta meg kapuit a mozi történetének első multiplexe, nem egyértelmű, hiszen vannak, akik például az 1963-ban megnyílt, két vetítőteremmel rendelkező AMC Theatres-t is annak tartják, akárcsak a Martin?s Westgate Cinemast, amely 1965-től várta az Atlantában élő filmkedvelőket. Az első ?soktermes?, egészen pontosan 18 vetítős multiplex azonban csak később, 1979 áprilisában nyitott meg: ez volt a Torontóban található Cineplex, mely a világ legnagyobb multiplexének számított és 1981-re 21 termesre bővült. Ezt követte 1988 novemberében a brüsszeli Kinepolis, mely 25 vetítőteremmel rendelkezett, majd 1996 decemberében az AMC Ontario Mills 30, a maga 30 vetítőjével. Ez utóbbi már nem is multi-, hanem megaplexnek számít ? az elnevezés arra utal, hogy jóval több vászon áll a nézők rendelkezésére egy épületkomplexumban.

Magyarországra is elért az újdonság szele: az első multiplex a Duna Plazában nyílt meg 1997-ben.

800x-1
AMC Theatres
Fotó: bloomberg.com

Ahogy a VHS videótechnika, a kábeltelevíziózás és a kalózkodás, úgy multiplexek is csődbe vittek jó néhány kisebb filmszínházat, ám mellettük idővel elkezdett kiépülni az artmozi-hálózat is, amely befogadta a multiplexekből kiszorult szerzői filmeket. A filmforgalmazás tehát szépen lassan átalakult és alkalmazkodott a párhuzamosan működő hálózatokhoz, kiszolgálva a legszélesebb nézői igényeket. A filmfogyasztás lényegileg megváltozott jellege ugyanakkor visszahatott és ma is visszahat a filmek minőségére. A multiplex-filmek általában rendkívül jól forgalmazható és könnyen fogyasztható, piacképes termékek, míg az artmozikban látható alkotások nem feltétlenül a szórakoztatást szolgálják.

2
Fotó: mag-cinema.com

Most persze, mondhatnánk, hogy ha a multiplexek csak a fogyasztást és a szórakoztatást tartják szem előtt, akkor nem is számítanak olyan értékesnek, de nem lenne igazunk. Létrejöttüknek köszönhetjük ugyanis azt, hogy a mozi megőrizte kitüntetett helyét az emberek életében és azt is, hogy az a történet, amely 1895. december 28-án, sőt már jóval előbb elkezdődött, még ma sem ért véget. Cikksorozatunk zárásaként nem is tehetnénk mást, minthogy köszönetet mondunk mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy feltegyük a kérdést: elmegyünk moziba?

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/Oxford Filmenciklopédia/Wikipédia