A műemlékvédelem nem ismer határokat
Köszönhetően a Forster Központnak, amely Határon túli örökségvédelmi programja során erdélyi és felvidéki műemlékeket dokumentál és állít helyre 2015. június végéig. „A kárpát-medencei kulturális örökség közös kulturális örökség. Mi is felelősséget érzünk aziránt, hogy megmaradjon a jövőnek” – hangsúlyozta Győr Attila főosztályvezető a január 29-i sajtótájékoztatón.
A magyar história évszázadai során született templomok, falképek és kastélyok egy része határainkon túl található, mégsem elérhetetlen távolságra. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ pedig célul tűzte ki, hogy a társadalom minél szélesebb körével – családokkal és szakmabeliekkel egyaránt – megismerteti eme műemlékeket, valamint hogy visszaadja azok egykori fényét.
Ugyan a határon túli magyar műemlékek fenntartása és gondozása a mindenkori tulajdonosok feladata – az adott ország jogszabályi keretei között –, a Központ mégis azt vallja, hogy Magyarország is felelős fennmaradásukért. Hiszen a Kárpát-medencében élők közös kulturális örökségéről van szó, amely óriási összetartó erő hazánk és a környező államok között. Ezért újult erővel, immáron anyagi forrás birtokában segíti a műemlékek konzerválását a tavaly indult Határon túli örökségvédelmi program. (Az eredetileg önálló támogatással induló projektet 31 millió forinttal segíti ugyanis a magyar kormány, amely összeg 2015. június végéig használható fel.)
„A hazai és a határon túli érdeklődés is nagyon nagy, és az eredmény is nagyon nagy, összesen 31 millió forintról beszélünk, amihez a kollégák sok-sok lelkesedést adtak. És nem lehet eléggé hangsúlyozni a beruházások kapcsolatokra gyakorolt hatását sem, hiszen nagyon kicsivel is nagyon sokat lehet tenni” – nyitotta meg a sajtótájékoztatót Sághi Attila, a Forster Központ elnöke.
A Központ tudományos munkatársai három szakaszra osztották a nagy volumenű feladatot: dokumentálás és kutatás, helyreállítás és állagmegóvás, valamint a következő év előkészítése. A megvalósulás érdekében számos határon túli intézménnyel és szakemberrel vették fel és mélyítették el a kapcsolatot, úgymint szakhivatalokkal, műemlék-tulajdonosokkal és helyi civil szervezetekkel.
„Arra törekszünk, hogy a kulturális örökség kapocs legyen Magyarország és a szomszédos országok között. Olyan alap, amelyre a jövőben egyéb kapcsolatainkat is építeni tudjuk” – emelte ki a Központ tudományos és gyűjteményi főosztályának vezetője.
A Forster szakemberei elsősorban kutatásokat, dokumentációs és értékfelmérő munkákat végeznek – természetesen határtalan lelkesedéssel –, hogy a születő adatbázisokra alapozva pontosabb beruházásokat tervezhessenek a jövőben. A művészettörténeti adatok összegyűjtése, a levéltári kutatások vagy éppen a topográfia többek között az erdélyi Haller-kastélyt, a Kornis-kastélyt és a bécsi Magyar Nagykövetség épületét érintik. Az értékmentő munkálatok új életet adnak például a borbereki református templomnak, vagy a körösbányai ferences templomnak, amely az előbbi esetében a romos falfelületek javítását és az épület látogathatóvá tételét jelenti, míg utóbbinál a faberendezés tartósítását. S hogy milyen szakértői tevékenység és tervezésfelügyeleti teendők várhatók a következő évben? Például a szásztörpényi volt evangélikus templom falkép-restaurálási tervének elkészítése.
Az emlékek tehát gondozás alá, és a figyelem középpontjába kerülnek, gyümölcsöző együttműködések kíséretében.
Horváth Anikó