Az adatokat egy online platformon gyűjtik össze, amelyet kezdetben a szakértők használnak, később azonban a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tesznek – közölte az ENSZ Tudományos, Oktatási és Kulturális Szervezete (UNESCO).
Az UNESCO azt is közölte, hogy az orosz invázió kezdetétől (február 24.) mostanáig 207 megrongált kulturális helyszínt vettek lajstromba. Ezek közül 88 vallási létesítmény, 15 múzeum, 76 történelmi vagy művészeti értékű épület, 10 pedig könyvtár.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyzet rossz, és vélhetően tovább romlik” – jelentette ki Krista Pikkat, az UNESCO kultúráért és vészhelyzetekért felelős igazgatója a genfi sajtótájékoztatóján. Egyelőre a világörökségi listán szereplő hét helyszín mindegyike érintetlen.
A megfigyelés érdekében az UNESCO együttműködésbe kezdett az ENSZ műholdas központjával, az UNOSAT-tal. A helyszíni jelentések alapján az UNESCO elküldi az UNOSAT-nak az esetlegesen megrongált helyszínek listáját. Ezután magáncégektől is rendel műholdas felvételeket, hogy szakértői csoportja tanulmányozni tudja a képeket a háború előtti és utáni állapotokról.
„Fontos program ez abból a szempontból, hogy láthassuk, hogyan tudjuk hasznosan egybevetni az információkat. Lehet, hogy hosszabb távon a megfigyelést kiterjesztjük Ukrajnán kívülre is, és világméretekben is fel tudjuk használni ezt a módszert, hogy a szakértőinknek interaktív eszköz álljon a rendelkezésére” – tette hozzá Krista Pikkat.
Az UNESCO együttműködik az ukrajnai múzeumokkal is a fosztogatások megelőzése érdekében. Az ukrán hatóságok szerint felmerült az ország műkincsei külföldre menekítésének lehetősége a háború idejére, de Pikkat szerint ez nehéz döntés lenne. Az első lépés az értékes tárgyak átszállítása az országon belül a harcok által kevésbé sújtott vidékekre.
Nyitókép: önkéntesek homokzsákokkal védik a köztéri szobrokat Kijevben. Fotó: Anadolu Agency via AFP/Alejandro Martinez
