Működés közösségi szemlélettel, avagy társadalmiasítás az intézményekben

Kultpol

Szakmai találkozókkal segítette a Cselekvő közösségek projekt, hogy a közösségi alapú működésre vonatkozó módszertani fejlesztéseit minél több szakemberrel megismertesse.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) vezetésével, valamint az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchenyi Könyvtár partnerségével három évvel ezelőtt indult program egyik kiemelt célkitűzése, hogy mindhárom szakterületen növekedjen azon intézmények száma, amelyek a közösségi alapú működés útjára léptek. Ennek feltétele, hogy a hazai kulturális intézmények tudatosan törekedjenek arra, hogy működésükbe – különböző szinteken – bevonják a helyi lakosságot, közösségeket, civil szervezeteket.

Annak érdekében, hogy a kulturális intézmények felkészüljenek a közösségi részvételen alapuló működtetésre, a Cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-0001) kiemelt európai uniós projekt szakmaspecifikus, regionális találkozósorozatot indított a három kulturális terület szakemberei számára. Országszerte - szakterületenként 6-6 - összesen 18 szakmai napot szerveztek a múzeumi, a könyvtári és a közművelődési intézmények munkatársainak részvételével. A találkozókon a projekt vezető szakemberei ismertették azt a módszertani fejlesztést, amely a közösségi alapú működést támogatja, majd a régiók intézményei mutatták be a térségükben fellelhető, helyi jógyakorlatok kitűnő példáit. A rendezvényeken olyan szakemberek tartottak előadásokat, akik szakértőként vettek részt a módszertan kidolgozásában és nagy tapasztalattal rendelkeznek e téren. Az elmélet ismertetését összekapcsolták az intézmények működésében jól azonosítható azon tevékenységek bemutatásával, amelyeknél érdemes erősíteni a partnerkapcsolatokat és a közösségi részvételt, vagy fontos nyitni a civil szféra felé. Ilyen kiemelt terület például a helytörténet, a közösségi alapon működő helyismereti adatbázisok létrehozása. A másik terület, ahol érdemes megkezdeni a munkát, a rendezvényszervezés, illetve a speciális használói csoportok ellátásának vizsgálata. Minden előadó gondot fordított arra, hogy bemutassa az alkalmazható eszközöket, módszereket, és a várható eredményeket is.

A rendezvény minden esetben műhelymunkával zárult, amelyeken a résztvevők megbeszélték a közösségfejlesztés gyakorlati lépéseit és tapasztalataikkal gazdagították a közösségi részvételen alapuló könyvtári, múzeumi és művelődési modell megvalósításának eszköztárát. A múzeumok és a könyvtárak esetében lehetőség nyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK), illetve az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) által összeállított önértékelési teszt kitöltésére is, amelyek alapján az intézmények vezetői megtudhatták, hogy a saját intézményük milyen mértékben és milyen módokon szolgálja a lakosok, a közösségek igényeit. Ez a teszt képezte az alapját a MOKK, majd az OSZK által alapított, közösségi alapon működő intézmény elismerés elnyerésének. A kitüntető címet első alkalommal a Múzeumok Majálisán 16 múzeum vehette át, és a tervek szerint ezentúl minden évben átnyújtják azoknak a kulturális intézményeknek, amelyek a közösségi alapú működési formát választják.

A közösségi alapú (társadalmiasított) működtetés módszertanáról az alábbi linken található kiadványban olvashatnak bővebben:

https://cselekvokozossegek.hu/tudastar/intezmenyek-tarsadalmiasitasa/