Alkoholfogyasztás felsőfokon Egy kimutatás, amely a győri kocsmárosok által 1856 augusztusától 1857. június hó utoljáig kimért bor, pálinka és sör mennyiségekről készült a következőket tartalmazza: a 182 italmérő a jelzett időszakban 24 856 akó bor, 1626 akó pálinka, 4582 akó sörfogyasztást produkált, és a tetemes italmennyiségre kirótt díjak 4190 forintra rúgtak.
Az itt közölt adatok különösen a hanyatló '60-70-es évek figyelembevételével kiugróak, bár meg kívánjuk jegyezni, hogy a tömeges elszegényedés, a forgalom kiesése, valamint a kivetett adók folyamatos emelése egy gyökeresen új helyzetet teremtett, amely közel fél évszázadra meghatározta a város életét. Így nem csoda, hogy az alkoholfogyasztás, ezen belül a sörfogyasztás is, csak a 20. század elejére érte el a Bach-korszak eredményeit.
Egy 1858. július 19-én felvett jegyzéken azokat az egyéneket tüntették fel, akik vásár alkalmával lacikonyhát tartottak és ott bort, illetve egyéb szeszesitalt mértek. A listán 47 személy neve szerepel, amelyek közül italárus mindösszesen tíz volt, ezen túl két vendéglős, míg a többiek más foglalkozást űztek; több hajós, napszámos, zenész találhatók köztük és előfordul még hentes, mosónő, taligás, molnár, sőt egy házaló zsidó is.
Az italárusok fele nem bírt semmilyen engedéllyel a beírás szerint, azaz 'jog nélkül" végezte tevékenységét, még az engedélyezetteket több csoportba sorolták; bormérési jog, polgári jog, régi nemesi jog, régi szokás, míg egyvalaki, egy másik személy polgári jogán árult. Az alkalmi bódé-árusok mellett a listán szereplő utolsó két személynél feltüntették: 'Szabad ég alatt asztalokon árultak bort-pálinkát". Bach Fábián a városi rendőr hivatalnak írt levelében arról intézkedett, hogy az engedély nélküli bitorlók a jogtalan üzlettől azonnal és mindenkorra letiltandók, akik pedig mégis folytatnák üzelmeiket, azok pénzbírsággal sújtandók és az így befolyt összeget a szegények intézete részére kell biztosítani. Az alább közölt levelek, beadványok és hatósági intézkedések már egy hanyatló kórszakról tudósítanak.
Beadványokkal enyhítették a károkat Tekéntetes Győr Városi tanács
Alul írt Győr ujvárosi lakos szíjgyártó mester, kérem a Tekéntetes győrvárosi tanácsot, miután kőrűl belűl egy éve, hogy letelepedtem és megházasodtam, azon jó remeny fejébe, hogy mesterségemből szorgalmam után, ha nem is könnyeden, de valahogy csak megfogok élni, ? de fájdalommal tapasztaltam hogy minden szorgalmam hasztalan, mesterségem nem csak hogy rofszul, de semit nem mén, úgy hogy letelepedésem óta naponként nincs egy forint bevételem, a lakbér, adó és a legszűkebb élelmezésre pedig naponként szükséges két forint jővödelem, élnem pedig kell és becsületes uton, ez okbol kéntelen vagyok a Tekéntetes Városi tanácshoz azon kérelemmel folyamodnom, minthogy a kézimesterségemből megélnem teljes lehetetlenség, legyen kegyes egy vendéglő kinyitásához a bor, pálínka és sőr mérést megengedni.
Mindezek után pedig a fentebbi kérésem ismételve maradok a Tekéntetes Gyárvárosi tanács legalázatofsabb szolgálja.
Győr, Február hó 3 án 1863.
Bajzó József Szíjgyártó mefter,
Tekintetes Városi Tanács!
Több héttel ez előtt belvárosi főhadnagy Szauter Ferencz Alh. Az alulirottnál megjelenvén, csapon levő pálinkámat sőtt amugy is nálam kereskedői czikként levő készletemet lepecsételte, azokon kívül egész pinczémet, melyben boraimat élelmifszereimet és más kereskedői czikkeimet tartom és melyek mind romlásnak kitett czikkek lepecsételte, azonban kérdésemre, hogy tulajdonképen mi fzolgáltatt irányomban ily szigoru és kemény eljárásra okot, válaszúl azt myertem, mikép én jogtalanul és csempészve pálinkát mérek.
Bár én hódolva hatóságom intézkedéseinek nem voltam képes megfejteni, hogy mikép lehetett rajtam meghallgatásom nélkül a törvényes eljárást mindjárt a végrehajtás fokozatánál megkezdeni, s azzal kecsegtetem magamat, hogy ez csak előleges intézkedés leendvén, majd utólagosan felfogok hivatni védelmezhetésemre; azonban hetek mulnak el, s én roppant káromra és sérelmemre, ezen zárlatnak terheit viselni vagyok kénytelen.
Öntudatom engem azzal, hogy én jogtalanul és csempészve mértem volna pálinkát, nem vádol; sőtt annak ellenkezőjét t. i. hogy az italmérő testületnek tudtával és egyenes beleegyezésével mindenki láttára és egész nyilvánossággal mértem légyen a pálinkát, nem csak azon körülményből derül ki, miszerint a csk. K. fogyasztási illetéket megfizettem, de nevezetes díj fizetéfsel járultam az italmérők testülete által a nemes városnak fizetett Regule haszonbérlői öszveghez, és hogy pálinka mérésem csempészve nem történt bizonyítja az ..
A. a. mellékelt nyomtatásban is megjelent 1867 évre fzóló vendéglősök, italmérők és kávésok társulata évi könyve, melyben világosan ki van téve, mi kép vagy bérlő vagy üzlet vezetőként gyakoroltam a pálinka mérést; ily nyilvánossággal űzött, s eddig elé semmi hatósági intézkedés által le nem tiltott üzletet csempészve üzöttnek valamint mondani nem lehet, úgy oly fzigoru rendszabálylyal sujtani és pedig minden előleges kihallgatás s ekkép a védelem kizárása mellett törvényes yakorlat megsértése nélkül aligha az osztó igazsággal megegyeztethető, azért azon hitben kell lennem mi kép én oly vádak áldozatául estem, mintha üzletem csempészve folytatott űzlet volna.
Mivel azonban az A. a. nyomtatott és ekkép tökéletes nyilvánosságu okmány által ennek ellenkezőjét bebizonyítottam, alázatos kérelmemmel oda járulok a tekintetes Tanácshoz:
Méltóztafsék a Szauter Ferencz belvárosi főhadnagy úr által eszközlött zárlatot kegyesen feloldani, és a közadóztatás és saját romlásomra megakasztott üzletem további folytatása gátját rólam, mint hibám nélkül sujtottról elhárítani.
Tisztelettel maradván
A Tekintetes Városi Tanácsnak
Alázatos fzolgálja
456. Szab. Kir. Győr város az 1863 ik évi April 8n vezetett községgyűlési jegyzőkönyvének kivonata.
Szóba hozatott, mifszerint azon tekintetből, hogy a korcsmákban gyakran előforduló éjji dombérozáfok és a közcsendet és éji nyugalmat zavaró rendőri kihágáfsok elkövetésének némű gát tételtefsék, főleg, hogy a csavargók a korcsmákban e öfsze jövetelre és tivornyázáfsra biztos helyet és alkalmat ne találhafsanak, ? kívánatos sőtt szükséges volna, a korcsmák nyitva tartásának zár óráját efti 11 órára elhatározni, ? és ennek életbe léptetésére a Tek. Tanácsot felhívni, mire végeztetett.
Ezen javallat czélfszerűnek találtatván elfogadtatik, és ehhez képeft a városi tanács végzésileg felhivatik hogy e város kebelében lévő korcsmáknak efti 11 órakor leendő bezáratása iránt, azonnal erélyesen intézkedvén e tilalom fentartása felel a Tek. Kapitányi hivatal utján fzigoruan őrködjék; egyuttal Győr megye hatóságát is megkerefve, mifzerint ő is Győr Sziget és Révfalu helységekben lévő korcsmát ra nézve hafon intézkedést léptefsen életbe.
Kiadta
aljegyző
2263. sz Hirdetmény!
A korcsmában gyakran előfordulni szokott éji dombérozásoknak, mint a] közcsendet és az éji nyugalmat zavaró rendőri kihágásoknak meggyátlása tekintetéből, e] város községi gyűlése a] f. é. April hava 8 ró1456ksz. alatt kelt határozatával, a] kávéházak, szállodák, és étkezdék kivételével, ? minden korcsmákra nézve a] bezáratást efti 11 órára tűzvén ki, s] annak azonnali foganatba vételét rendelé el.
Közhirré tétetik tehát ezennel, hogy a? zárórán tul bárkinek is korcsmáját nyitvatartani, vagy bezártan ugy an de még is vendégeket tovább ott hagyni fzigoruan tiltatik.
Az első áthágás efetén az illetők a] szegények intézete javára 2 ff a] másodikban 5 ft, a] harmadikban pedig 10 ft pénzbirsággal, ? végre a] negyedik áthágás efetén a korcsmáltatáfi jognak elvételével fognak büntettetni.
Kelt Győrött máj 1én 863. Sz. Kir. Győr Város Tanácsa
Sz. K. Győr Város Tanácsától
Győr Vármegye t. Alispáni hivatalának Győrött
Az sz. alatti hirdetmény fzerint városunk kebelében, a] napi rendben lévő gyakori dombérozások és egyébb kihágások meggátlása tekintetéből, a] kocsmáknak efti 11 óra utáni nyitvatartása betartatván.
Minél azonban ezen intézkedéfünk által elriafztott, legtöbbnyire a] cselédség és csavargók ofztályához tartozó egyének még a közel fzomfzédságban lévő Révfalusi és Szigeti korcsmákban a] tivornyázásra még elegendő menhelyet találandnak, s] igen hihető, hogy az ottani korcsmák ily egyének által elárafztván, e] szerint a] kihágások ezen költségekben nagy mérvben fognak elterjedni; ennél fogva hogy ezen üdvös intézkedéfünknek nagyobb erkölcfi súly kölcfönöztefsék, szükségesnek találtuk a tekintetes alispáni hivatalt egéfz tifztelettel felkérni, ? hogy ezen ügyet a] közerkölcfiség szempontjából felkarolni, s] az említett helyiségekre nézve hafonló üdvös intézkedéfel gyámolítani, egyfzerfmind ez érdemben tett intézkedéseinek minőfégéről bennünket hivatalosan értefiteni ne terheltefsék.
Kelt Győrött, Majus 1-én 863.
Tekintetes községgyűlés!
A' Tekintetes községgyűlésnek azon utafitása folytán: mifzerint az italmérési engedély megadásáról kiállitandó hatósági okirat szövegét alúl írottak formulázván, azt jóvá hagyás végett mai napra benyujtjuk; ? van szerencsénk azt sz. alatt azon kijelentéfel benyujtani: hogy - miután az 1861-k évi közgyűlési végzés fzerint megállapitott italmérési dijjak többféle magyarázatra szolgáltat alkalmat, ugyanis, míg több etben csupán a] bormérésért 100 ft vétetett, más alkalommal a] bor, ser, és pálinka méréséért együttefsen szinte a] fentebbi, díj vétetett meg, és] így ezen eljárásban az arányosságra tekintet nem volt, ? ennélfogva részint a] világofsabb dijjaztatási rend s] nagyobb arányofság tekintetéből, réfzint pedig hogy az italmérők fzáma több tekinteteknél fogva oly könyedén ne fzaporodhafsék, kivánatosnak találtuk, hogy jövőre minden egyes italméréséért, legyen az bor, ser, avagy pálinka, 100 fnt, ? kétféle italmérés után 150 fnt, s] végre mind a] három czikk után együtt véve 200 fnt álapíttatnák meg. Magától értetvén egyébb eránt, hogy a] már engedélyezettek, a' menyire még a] dijjakat be nem fizették, az előbbi dijaztatás alá tartoznak. Végre azon fűszerkereskedőkre nézve, kik edeligelé a] pálinka mérést polgári oklevél, vagy engedélyezés nélkül,és így csupán jó hifzemmel gyakorolták, s] ettől legujabban letiltvák, azon véleményt bátorkodunk kijelenteni; ? mifzerint ezek és az előbbi 50 fnt díjjaztatás alá lemenének csak vonatandók. Különben tartozó tifztelettel vagyunk A? Tekintetes községgyűlésnek
Győrött Novemb 10én 863
alázatos fzolgái
Zmeskál István
Polgármester.
Balogh Kálmán
Réthi Ferencz
Szám.
Sz. Kir. Győr Város részérül kiadva
Italmérési Engedély
Az engedélyt nyerőnek neve:
Mire Datott az engedély:
Lefizetett díj menyisége:
Feltételek:
Az engedély egyedül csak az engedélyezettnek személyére szólván, ez más által nem gyakorolható, s] így másra bármi szín alatt is át nem ruházható.
Megszűnik a' jog, halálozás, lemondás, községbűli elköltözés, s' három évi nem gyakorlás által.
Az özvegyek míg férjük nevét viselik, ezek engedélyével élhetnek.
A' házi pénztárba fizetendő engedélyi Díjon kívül tartozik az engedélyezett minden eddig megálapított vagy ezután megálapítandó kimérési Díjakat fizetni.
Az engedélyért lefizetett Díj semmi űrűgyből viffza nem követelhető.
Az italmérés csak az egész engedélyi díj lefizetésével kinyert engedélylevél kézhez kapása után vétethetik gyakorlatba.
Az italmérő az engedélylevél átvételével aláveti magát minden az italmérésre vonatkozó mind eddigi, mind pedig ezután keletkező város hatósági intézkedéseknek.
Az italmérő a helyiség változtatását vagy a' kimérés abbahagyását ? efetről efetre a' kapitányi hivatalban bejelenteni tartozik.
Kelt Győrött az 1863 évi Nov. 16-án tartott községgyűlésből.
Felmérések és italozók 1864-ben a városban összeírták a különböző kocsmákban, italkimérésekben talált szeszes italokat, amelyben a bor, a sör és a pálinka mellett az ecetet is feljegyezték. Az összeírást városrészenként végezték el. A győri Belváros Ferenczváros és Ferdinándvárosban 188 italmérőt írtak össze, borból 29.119 akó, 22 pint, sörből 96 akó szerepel a jegyzékben. Újvárosban 64 italmérést ellenőriztek, az itt talált bor mennyiséget 6661 akó és 14 pint volt, míg sörből 33 akót írtak össze. Nádorvárosban 46 italmérést és 11 magánost írtak össze. Az itt talált bormennyiség 7935 akó és 27 pint volt, míg sörből 654 akót írtak össze. Szabadhegyen hat szeszesitalt tartó személy neve szerepel az összeírásban, összesen 143 akó és 11 pint bort írtak össze, míg sört nem találtak; itt megjegyezni kívánjuk, hogy Szabadhegy a közeli szőlőhegyek miatt eleve a bortermelés vidékének számított.
Feltűnő a sörfogyasztás, amely Nádorvárosban volt a legerősebb. Az összesített kimutatásból kiderül, hogy a városban 43 934 akó és 38 pint bort, 783 akó sört írtak össze. A kimutatás még tartalmazza a 499 akó és 20 pint ecetet és a közkedvelt pálinkát 4 részre bontva, 20 fokig, 21-25 fokig, 26-30 fokig és 31-36 fokig. A 20 fokosból 1248 akó, 22 pint, 21-25 között nem találtak készletet, a 2630 fokig 710 akó, 4 pint, míg 31-36-ig 368 akó, 27 pint került összeírásra. A 20 fokosból a legtöbbet, 775 akó, 11 pintet a Belvárosban írtak össze, míg a keményebb, 26-30 fokos esetében Újváros vezette a listát a maga 636 akó és 14 pintjével. Természetesen a legerősebb, 31-36 fokos is az újvárosi kocsmákat erősítette: 324 akó és 13 pint. Ebben a városrészben volt a legnagyobb átmenő forgalom és itt dolgoztak a hajósok, burcsellások, akik időnként valószínűleg megszomjaztak.
Egy évvel később egy jegyzék készült az Akó szerinti felvett pálinka regália díjkivetés 1865/6 évre címmel. A kimutatást a Győr Szab. Kir. Városi vendéglősök, italmérők és kávésok társulata készítette. A kimutatásban 195 pálinkamérő szerepel. Valójában a neveknél mindenütt feltüntetik azt, hogy bormérő, szatócs, kávés, cukrász, sermérő, vegyeskereskedő. A jegyzék külön érdekessége, hogy kétfajta kimutatásban szerepelnek az italok. Az egyik sorban 'önkényti bevallás" míg a másikban a 'gyűlés által reá rótt". Az összesített kimutatásban az önkéntes részben csak 1499 akó, 16 pint szerepel, míg a gyűlés által kirótt rovatban egy kicsivel több, 2600 akó és 16 pint. A Noisser Richard Ernő bizottmányi elnök vezetésével a győri pálinkamérők közönségében tartott általános közgyűlés alkalmával elfogadták a kivetés alapjául szolgáló mennyiséget, amely véletlenül megegyezett a gyűlés által rárótt mennyiséggel.
Egy évvel később kimutatást készítettek azokról az italmérőkről, akik jogaikat az arra nem jogosított egyéneknek bizonyos fizetésekért bérbe adták. A jegyzékben 18 személy neve szerepel, egyben tartozik hozzá egy jegyzőkönyv, amelyben a jegyzékben szereplő személyeket kérdezték meg a történtekről. Ebből kiderül, hogy mindenkit kifaggattak: 'Ki ajánlotta Önnek, hogy az italmérést nem jogosítottaknak át lehet adni, ? és ezt a kebelbéli italmérő testület tudtával tette-e?"
Íme az egyik válasz: 'Engem erre senki reá nem beszélt ? hanem én szemeim gyógyíttatása végett Bécsbe kellett mennem, úgy adtam át a nevezett Müller Dávidnak a bor és sör mérésemet ? mint az egyletnél bejelöltettem Müller Dáviddal együtt, és ott még ellenvetést sem tettek, megjegyezték azonban, terhe engem illet, bárkinek adom át." A betegség mellett szerepelt még a tulajdonos elszegényedése, mint indok, vagy a tevékenység megszűnése.
A gabonakereskedelem lehanyatlásával a '60-as, '70-es években az italmérők száma folyamatos csökkenést mutat és a komoly díjak miatt megszaporodnak a zugkimérések, gyakorivá vált az ipar jogosítvány nélküli gyakorlása. 1870-ben egy összeírás alkalmával már 60 olyan egyént írnak össze, akik a szabad királyi Győr városa területén az italmérést személyekre szóló jogosítvány nélkül gyakorolják. Itt feltüntetik az engedély eredeti tulajdonosának nevét és a helyettes vagy társitalmérőnek a helye is szerepel a jegyzékben.
Szauter Ferencz rendőrfőhadnagy a közgyűlésnek írt levelében megemlíti, hogy a 'hivatkozott jegyzékben felsorolt egyének részben mint üzlettársak, részben mint üzletvezetők, s részben mint az italmérő testület által tulajdonosoktól adósságban átvett jogosítványok bérlői szerepelnek, s ennél fogva üzleteik gyakorlása a jogosultság vagy jóhiszeműség némi színezetével látszik bírni; ne hogy tehát üzleteik rögtöni betiltása által az elszegényedésnek kitéve legyenek, s ezáltal az adó alap is tetemesen csonkíttassék, de másrészt hogy a város jövedelme szaporíttassanak, s a vissza élések végre megszüntessenek, oda járul véleményünk, hogy ezen egyéneknek egy bizonyos határidő volna kitűzendő, a melynek elteltével, ha időközben személyekre szóló italmérési engedélyeket maguknak kieszközleni elmulasztották, üzleteik bezáratni, s készleteik elkoboztatni határoztatnának."
Egy későbbi levelében már megjegyzi, hogy 'megnevezett jogosulatlan italmérők zár alá vételére utasítva lévén, van szerencsém e zárlatok eszközléséről felvett 60 db jegyzőkönyvet az illető kerületi hadnagyok jelentéseikkel együtt további intézkedés végett tiszteletteljesen beterjeszteni."
Végezetül közöljük Wismiovszki Ágoston levelét, amely a mai Radó szigeten álló Sétatéri söröde bérletéről tudósít:
Tekintetes Közgyűlés!
Tisztelettel alulirott a Sétateri söröde berlőjének Weisz Lászlónak csődbe jutása után a nevezett söröde heliségben találtatott butorokat és szereket majd 2000 forintért megvevén, és győr Városa Tekintetes Tanácsátol a szokásos díjak lefizetése melett bor és sőr mérési engedélt kinyervén ezen üzletet a korábbi bérlő által birt feltételek s bérfizetés mellett 1878 April 24 tő fogva foltattam.
Miután azonban az évi bér ol magas: 650 Ft hogy az allig kétholnaig tartó nyári forgalomnak sehogy sem felel meg, egész odaadás, szorgalom, és önmegtartósztatás mellett is, arról kell meggyőződnöm, hogy a látogató vendégeknek kimaradozása által a kik több kényelmet nyujtó és jobban a Városban fekvő vendéglőkben szétoszoltak ily tetemes bérőszeg fizetése mellett tönkre jutnom kell, s azon szomoru kilátásom van, hogy ugy járok, mint ezen heliségben már két engem megelőző bérlők jártak.
Miután részemről elkövettem minden lehetőt, hogy a kérdéses heliséget tetemes költség beruházásával is emeljem, de még sem sikerült csak anyira is jutnom, hogy fáradtságom minden jutalma nélkül a napi kiadásokat fedezhetném ezen indokokból kényszeritve érzem magamat a Tekintetes Közgyűlésnek mély tisztelettel bejelenteni, miszerint a sétatéri Söröde bérletét az eddigi feltételek mellet csak is 1878 December31 ik foltatom.
Kérve a Tekintetes Közgyűlést, miszerint ezen naptól árverés utján bérbe adatást elrendelni meltóztassék.
Bátorkodom fentebbi kérésem elintézése előtt azonban a Tekintetes Közgyűlésnek azon ajánlatot tenni, hogy tekintve a hely emelésére tett beruházásaimat, s hogy én a bérrészleteket pontossan lefizettem, s csak ugy remélyek rokoni, és egyebb összeköttetéseim alapján a kérdéses heliség fentartására pénz segélt nyerhetni, ha a heliséget alacsonyabb bér mellett kifogadhatom ugyanzért alázattal az iránt esedezem a Tekintetes Közgyűléshez, miszerint a Sétatéri Sörödét évi 400 f bérért 3 évig nékem bérbe kiadni kegyeskedjék, s ha ezen kérésem teljesithető nem volna, ezen esetben kérem a heliség bérletének uj árverés alá kitételét.
Teljes tisztelettel maradnom A Tekintetes Közgyűlésnek alázatos szolgálja
Wismiovszki Ágoston
