Az Asszír Birodalom virágkorában a főváros, Ninive kapuit lándzsás harcosok őrizték, az ellenség közeledtének hírére az uralkodó több tízezer katonából álló sereget szólított harcba. Ninive virágkora két és fél ezer éve azonban leáldozott. Ma az idelátogatók csak elhagyatott romokat találnak ott, ahol valaha a világ egyik legnagyobb, Szíriát, Palesztinát, Mezopotámiát és mai Örményország területét uralma alatt tartó birodalmának fővárosa állt. A turista a városhoz érkezve a hajdani birodalmi központ falai körül rozoga drótkerítést talál, amit a bejáratnál egy rongydarab és egy ócska biciklilánc tart zárva. Néhány percnyi várakozás után megjelenik egy 12 éves forma kislány, hogy beengedje a látogatókat a világ egyik legfontosabb régészeti lelőhelyére. A falakon belül a királyi udvaron ma a helyi gyerekek futballoznak, kapufaként a vár hatalmas, több ezer éves kövei szolgálnak, s amerre a szem ellát, graffiti csúfítja az asszír szárnyas bikákat és a többi monumentális faragványt. A pusztulás 1991-ben kezdődött, amikor Irak elvesztette az Amerika ellen vívott Öbölháborút. Az ország történelmi emlékhelyeit felügyelő állami intézmények felbomlottak, s a 10 ezer iraki régészeti helyszín szabad prédává vált. Megszámlálhatatlan agyagtábla, kisebb-nagyobb szobor, váza, ékszer tűnt el az alig, vagy egyáltalán nem őrzött helyszínekről, hogy többségük a határon könnyedén átjuttatva a londoni, genfi és New York-i aukciós házak, illetve gazdag magángyűjtemények széfjeiben kössön ki. A fosztogatási láz kétségbe ejti a Mezopotámiát, az emberi civilizáció bölcsőjét kutató régészeket. "Tragédia, ami ennek az ősi kultúrának az emlékeivel történik" - panaszolja John Malcolm Russell művészettörténész (Massachusetts College of Art, Boston), a Ninive végső kifosztása című könyv szerzője. Szigorú büntetés Az iraki törvények szigorúan büntetik a történelmi emlékhelyek kifosztóit. 1998-ban 12 tolvajt értek tetten, amint az egyik hatalmas szárnyasbika-fejet 11 darabra vésték szét és így próbálták ellopni. A tolvajok közül tizet elfogtak, és a nemzeti biztonságot sértő bűncselekményeket szankcionáló törvény értelmében kivégeztek. Az esetet azonban nem követték hasonlók, mivel az egész országban az iraki régiségekért felelős minisztérium alkalmazásában mindössze 35 ember felügyeli az ősi emlékeket. A helyzet enyhítésére az ország határain kívülről vajmi kevés segítség várható. Az amerikai régészeket 1991 óta az USA nem engedi Irakba. Az ENSZ "Élelmet olajért" programjának szabályai miatt az országba nem érkezhet külföldről olyan berendezés, amely háborús célokra is felhasználható. Emiatt a régészek munkájuk végzésében fontos helymeghatározó, illetve radiokarbonos kormeghatározó berendezéseket kénytelenek nélkülözni. Gátépítés Az iraki kormány, az archeológusok heves ellenkezése ellenére a történelmi Mosul városától északra egy gát építését tervezi. A víz várhatóan közel 60 ókori település romjait árasztja majd el, köztük Ashurt, az asszír birodalom vallási központját. "Ezek itt mind világhírű történelmi emlékek" - magyarázza kétségbeesetten Samuel Paley professzor (State University of New York, Buffalo). "Részei a világtörténelemnek. Ha elvesznek, a történelem fontos korszakának kultúrája örökre ismeretlen marad az utókor előtt."
