I.e. 6500 körül - Megkezdődött a Tigris és az Eufrátesz folyók közti terület benépesedése. I.e. 4000-től - A sumérek kifejlesztették az ékírást, az árvízvédelmet és a matematikát. Városállamaik (Ur, Uruk, Eridu) a folyók alsó folyásán terültek el. I.e. 24-20. század - Az északi területeken az akkádok centralizált birodalmat alkottak. I.e. 19-16. század - Az Ó-babiloni birodalom kora. A birodalmat a hettiták pusztították el. I.e. 12-9. század - A Középbirodalom kora. I.e. 9-7. század - Új-asszír birodalom. I.e. 7-6. század - A babiloni Újbirodalom kora. I.e. 539 - II. Kürosz perzsa király foglalta el a területet. I.e. 331 - Nagy Sándor a birodalmához csatolta Mezopotámiát, amely ezt követően a Szeleukidákhoz, majd a pártusok országához tartozott. I.u. 3. század - A perzsa Szászánida-birodalom része volt a terület. 637 - Az arabok a kádiszijjai csatában elfoglalták a két folyó közét. Kalifátust alapítottak, a lakosság átvette az arab nyelvet. 750 - Az Omajjád-dinasztiát megbuktatták az Abbászidák, majd Manszur kalifa megalapította Bagdadot. 10. század - Az iráni Bujida-dinasztia elfoglalta Bagdadot, a kalifa csak vallási vezető maradt. 1055 - Toghrul szeldzsuk-török szultán elfoglalta a Folyamközt, amely később az egyiptomi Ejubidák hatalma alá került. 1258 - A mongol Dzsingisz kán unokája, Hülegü kán tört be a területre, a kalifa elvesztette egyházi hatalmát is. 1394 - Timur Lenk mongol uralkodó elfoglalta Bagdadot. 16. század eleje - A perzsa Szafavida-dinasztia hatalma alá került a Tigris és az Eufrátesz vidéke. 1534 - II. Szulejmán török szultán foglalta el a vidéket, amely ezzel az oszmán birodalom része lett. A 19. század elején Davud pasa helytartó megpróbálta modernizálni Mezopotámiát, és elszakítani a törököktől, de sem ő, sem a 19. század második felében Midhat pasa nem járt eredménnyel. 1914. november 23. - Az első világháború során a brit csapatok elfoglalták Bászra városát, s bár a törökök 1916-ban győztes csatát vívtak Ku el-Amáránál, végül letették a fegyvert a túlerő előtt. 1918 - A britek megszállták az olajban gazdag Moszul tartományt. 1920 - A Népszövetség mandátumot adott a területre Angliának. Az Iraki Szövetség vezetésével felkelések törtek ki, melyek hatására ideiglenes kormány alakult. 1921. augusztus 23. - A hasemita I. Feiszállal az élén létrejött a monarchia. 1922 - Brit-iraki "szövetségi" szerződést írtak alá. 1925 - Az ország alkotmányt kapott. A vitatott moszuli olajvidéket a Népszövetség Iraknak ítélte. 1927 - Felfedezték a kirkuki olajmezőket. 1930 - A britekkel kötött egyezmény tényleges függetlenséget adott az országnak. 1932 - Irak a Népszövetség tagja lett. 1933 - Meghalt I. Feiszál király, utóda fia, Gázi lett. 1936 - Bakr Szidki tábornok megbuktatta az angolbarát kabinetet, s Hikmat Szulejmán alakított új kormányt. 1937 - Bakr Szidkit meggyilkolták, s Hikmat Szulejman kormánya is megbukott. A Rasid Galiáni vezette új, németbarát kormány idején iraki-brit összecsapások voltak. 1939 - Gázi meghalt autóbalesetben. II. Feiszál lépett a trónra. 1941 - Galiáni elmenekült. Az angolok bevonultak Bagdadba, Núri Szaíd lett az ország kormányfője. 1943 - Irak hadat üzent a tengelyhatalmaknak. 1945 - Irak csatlakozott az Arab Ligához, tagja lett az ENSZ-nek. 1958 - Irak és Jordánia rövid életű államszövetséget alakított. 1958. július 14. - A hadsereg és a Nemzeti Egységfront Abdel-Kerim Kászem ezredes vezetésével megdöntötte a monarchiát. II. Feiszál királyt és miniszterelnökét, Núri Szaídot megölték. Létrejött az Iraki Köztársaság. Július 26-án ideiglenes alkotmányt fogadtak el. 1961. március - Musztafa Barzani Kurdisztáni Demokratikus Pártja lázadást robbantott ki az ország északi részén. 1963. február 8. - Katonai puccs során megölték Kászemet, s az Arab Baasz (Baath) Szocialista Párt került hatalomra. 1963. november - Abdesz-Szalám Áref ezredes katonai államcsínyt hajtott végre. 1966. április - Áref repülőszerencsétlenség áldozata lett, fivére, Abder-Rahmán Áref Ahmed követte az elnöki székben. 1968. július 17. - Puccsal a hatalmat ismét a Baasz szerezte meg: az Ahmed Haszan al-Bakr vezette Forradalmi Parancsnoki Tanács vette át az ország irányítását. 1968. szeptember 22. - Az ideiglenes alkotmány az állam legfelső szerveként ismerte el a Forradalmi Parancsnoki Tanácsot. 1970. március - A Forradalmi Parancsnoki Tanács és a kurd vezetők béketervben állapodtak meg. 1974. március - Szaddám Huszein bejelentette az 1970-es autonómia-tervezet megvalósítását. Az elégedetlen kurdok ismét harcba kezdtek. 1975. március - Irak és Irán aláírta az algíri szerződést, amely lezárta a határvitát a két ország között. A sah felfüggesztette a kurdok támogatását. 1979. július 16. - Al-Bakr lemondott, utóda unokaöccse, az addigi második számú vezető, Szaddám Huszein lett. 1979. augusztus 8. - 21 politikust végeztek ki a kormány elleni összeesküvés vádjával. 1980. szeptember 22-1988. augusztus 20. - Háború Irán ellen egymillió főnyi ember-, 200 milliárd dollár anyagi veszteséggel. 1990. augusztus 2. - Kuvait lerohanása. ENSZ-szankciók meghirdetése Irak ellen. 1990. november 29. - Az ENSZ BT 678. számú határozata 1991. január 15-ig szabott határidőt Iraknak a kivonulásra. 1991. január 17. - Légicsapásokkal megkezdődött a Sivatagi Vihar hadművelet. Február 24-én megindult a nemzetközi koalíció szárazföldi offenzívája, s Szaddám Huszein február 28-án feltétel nélküli kapitulált. 1991. április 3. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 687. számú határozata kötelezte Irakot vegyi- és biológiai fegyvereinek, valamint a 150 kilométernél nagyobb hatósugarú ballisztikus rakétáinak megsemmisítésére a világszervezet felügyelete alatt. Irak a későbbiekben folyamatosan gátolta az ENSZ-ellenőrök munkáját. 1996. december 10. - Életbe lépett az ENSZ "olajat élelmiszerért" programja, amely lehetővé tette Iraknak, hogy kőolajat értékesítsen, s áráért lakosságának élelmiszert vásároljon. (A program hatályát félévenként meg kellett hosszabbítani, legutóbb 2002. december 4-én szavazta meg azt a BT.) 1998. december 16. - Távoztak Irakból az ENSZ Iraki Tömegpusztító Fegyverek Leszerelését Ellenőrző Bizottsága (UNSCOM) szakértői. 2002. szeptember 16. - Az iraki vezetés beleegyezett az ENSZ fegyverzetellenőreinek feltétel nélküli fogadásába. 2002. október 15. - Irakban 100 százalékos részvétel mellett 100 százalékos támogatással újraválasztották elnöki tisztségében Szaddám Huszeint. 2002. november 8. - Az ENSZ BT elfogadta 1441. számú határozatát, mely szerint Iraknak nyilatkoznia kell fegyverprogramjainak állásáról, s vissza kell engednie az ellenőröket. 2002. november 27. - Az ENSZ ellenőrei újból megkezdték iraki tevékenységüket. 2003. február 5. - Colin Powell amerikai külügyminiszter az ENSZ BT elé terjesztette az Egyesült Államok bizonyítékait arról, hogy Bagdad nem tesz eleget a BT 1441. számú határozatának. 2003. február 28. - Bagdad elfogadta az UNMOVIC-nak az asz-Szamúd-2 rakéták megsemmisítésére vonatkozó követelését és március 1-jén megkezdte a rakéták megsemmisítését. 2003. március 17. - Kofi Annan ENSZ-főtitkár a BT zárt ülésén bejelentette, hogy a világszervezet beszünteti minden tevékenységét Irakban, és összes munkatársát kivonja onnét, beszűntette az "élelmiszert olajért" programot is. 2003. március 18. - George Bush amerikai elnök 48 órás ultimátumot adott Szaddám Huszein iraki elnöknek és fiainak Irak elhagyására.
