 |
| Pozsony |
Magyarország versus Uhorsko és Madarsko
Az Uhorsko kifejezés és az uhorský jelző használata komoly fordítási nehézségeket okoz szlovák-magyar viszonylatban. A látványos formai eltérés mögött azonban tartalmi, szemléletbeli különbség húzódik meg: a magyar és a szlovák történelemírás nem ugyanolyan hangsúllyal ítéli meg a történelmi Magyarország soknemzetiségű voltát, és a nemzetiségek államalkotó szerepét. A szlovák terminológia a történelmi Magyarországot lényegében nem etnikai magyar államként határozza meg.
Ez talán a legalapvetőbb különbség a szlovák és magyar historiográfiában, mely önmagában jelzi a nézőpontok különbözőségét, és melyből egyéb különbségek is fakadnak. Így például az 1918 előtti időkre vonatkozik az uhorský [uhorszkí] jelző, amire nincs is megfelelő magyar fordítás - talán a "történelmi magyar" vagy a Hungarus kifejezés a legmegfelelőbb. A szlovák történelemtankönyvek számos olyan történelmi személyiségre, illetve intézményre használják ezt a jelzőt, amit a magyar tankönyvek egyszerűen magyarnak neveznek. Ami a magyar történelemtankönyvekben magyar nemességként vagy magyar országgyűlésként szerepel, az a szlovák könyvekben uhorská achta vagy uhorský snem kifejezésként (azaz Hungarus nemességként vagy történelmi magyar országgyűlésként) tűnik fel. Az etnikai magyarságra utaló madarský [magyarszkí] jelző inkább csak a lakosság etnikai összetételét bemutató részeknél kerül elő.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a szlovák tankönyv nem magyarázza el e fogalmak jelentésbeli különbségét, ezt a feladatot a tanárra hárítja. Hogy azonban nem mindig könnyű meghatározni, mi számít uhorský-nak és mi madarský-nak, az a tankönyvekből is kiderül. Így például az 1848-as forradalom hadserege etnikai magyarként [madarský] szerepel, de a forradalom kormánya összmagyarként [uhorský]. Ugyanez a helyzet a kiegyezés kapcsán, amelyet etnikai magyarként határoznak meg [osztrák-magyar kiegyezés: rakúsko-madarské vyrovnanie].
A fentebb bemutatott problémakörrel hasonló súlyúnak tekinthető az, hogy a szlovák és magyar szakterminológia különbözőképpen nevezi a történelmi Felső-Magyarország, Hungaria Superior régióját. Ezt a térséget mind a hagyományos, mind a forrásközpontú magyar történelemtankönyvek általánosan, mondhatni kizárólagosan Felvidéknek nevezik. Mellette más elnevezések - mint például a Felföld, vagy a Felső-Magyarország - nem tűnnek fel. Azonban egyik tankönyvsorozatban sem derül ki az, hogy a Felvidék pontosan mely területet foglalja magába, és hol voltak a határai - ha egyáltalán pontosan elhatárolható területről van szó. A magyarázó térképeken mindenesetre látszik, hogy a Felvidék nagyjából a mai Szlovákia területének felel meg. A kifejezés később az 1918 utáni korszakok kapcsán is feltűnik, azaz a már létező Szlovákiának a szinonimájává válik.
A Felvidék - pontosabban annak szlovák megfelelője, a Horniaky, Horná zem - nem tűnik fel a szlovák történelemkönyvekben, és ezzel tükrözi a szlovák historiográfiának azt az álláspontját, miszerint a kifejezés nem szakmai jellegű, és használata a szlovákok számára sértő. A magyar kifejezés valóban nem ruházza fel a térséget etnikai jellemzőkkel; mindez egyszerre tükrözi és reprodukálja a magyar történelmi tudatnak azt a jellegzetességét, hogy a szlovák elemről kevéssé vesz tudomást.
A szlovák történelemírás tehát a Felvidék szlovák megfelelőjét nem használja, ehelyett a Slovensko kifejezés használatos, mely az 1918 utáni szlovák állam elnevezése is egyben. Magarán a szlovák terminológia elnevezések szintjén nem tesz különbséget a történelmi Magyarországon belül közigazgatásilag nem elkülönülő földrajzi tájegység és az 1918 után e területen létrejött állam között.
Bratislava versus Preporok
Mindezek miatt a szlovák tankönyv is elegendőnek tartja a középkori Szlovákiáról beszélni, és nem a mai Szlovákia területéről a középkorban. A tankönyv azonban nem foglalkozik a kérdéssel részletesebben, a Slovensko kifejezés jelentéstartalmának magyarázatát a tanárra hárítja. A tanuló számára mindenesetre zavaró lehet a következetlen térképrajzolási gyakorlat. Egyes térképeken ugyanis a történelmi Magyarországon belül be van rajzolva Szlovákia, a mai szlovák határoknak megfelelően, úgy, hogy a közigazgatásilag valóban külön egységet képező Erdéllyel azonos kivitelezésű Szlovákia megjelenítése. Van olyan megoldás, hogy a mai szlovák határ Erdély közigazgatási határánál halványabb szedéssel szerepel, és jelmagyarázat tisztázza, hogy Szlovákia jelenlegi határa [dnená hranica Slovenska] látható a térképen. Legtöbbször viszont a térképen nem a Magyar Királyság, hanem kizárólag a mai Szlovákia szerepel - így sokszor országos szintű események (XVII. századi rendi felkelések, 1848-1849 katonai hadjáratai) sem a történelmi Magyarország egészén vannak bemutatva, hanem a mai Szlovákia határain belül.
Az előző, államterületre vonatkozó fogami apparátusnál kisebb súlyú Pozsony szlovák megnevezésének kérdése, de egy rövid bekezdés erejéig ezzel is érdemes foglalkozni.
Ilyen szempontból tehát retrospektívnek tekinthető a Bratislava szó 1918 előtti, különösen pedig a XIX. század előtti használata. A tankönyv mindenesetre - hasonlóan egyébként a szlovák történetírás gyakorlatához - ezt a kifejezést használja. A Preporok elnevezés csak akkor kerül elő, amikor a szlovák nyelv kodifikálása körüli viták során megmelítik az első szlovák folyóiratot (Prepurské noviny). Emellett az egyik fejezetvégi kérdésben röviden bemutatásra kerül a Bratislava szó története: eszerint a Bratislava elnevezést a XIX. század közepén használták, de később, a század második felében a szlovákok visszatértek a Preporok és a magyar Pozsonyból képzett Poún szó használatára.
Említésre érdemes azonban, hogy a hivatalos tanítási segédanyagnak nyilvánított atlasz a XIX. század végéig a Preporok kifejezést használja, és csak a dualizmus korától bukkan fel a Bratislava elnevezés.
