A múlt rejtélyeiről írt Száraz Miklós György

Kultpol

 
(MTI) Száraz Miklós György a 288 oldalas, színes albumról elmondta: ezúttal is a történelmi Magyarország területén található titkok, rejtélyek nyomába eredt. "Egyszerű dolgom volt, mert a kilenc éve megjelent könyvemben, a Magyarország csodáiban a közismertebbnek számító témákról már írtam, bemutattam tárgyakat, tájakat, tájegységeket, erődöket, templomokat. Az új könyv 23 témát tartalmaz és még szubjektívebb válogatásnak tűnik" ?fogalmazott a szerző. A kötetben szó esik például a magyar tanyavilágról, a nyolcmillió éves mocsárciprus-kövületekről, a Tapolcán felfedezett hatalmas barlangi tóról, gyógyfüvekről, a váci múmiákról vagy például a pálos szerzetesrendről.
    
A különböző fejezetek között a szerző az összekötő kapocs, illetve az, hogy mindegyik téma Magyarországhoz kötődik. "Büszkék lehetünk ezekre az értékekre, mert a mi szellemi termékünknek számítanak vagy mert a szerencse folytán Magyarországon találhatók" ? jegyezte meg Száraz Miklós György.
    
A M-érték Kiadónál megjelent kötet szerkezetéről elmondta: a "mindenségtől tartott a szubjektívebb terek" felé, azaz a mocsárciprusoktól, az őstörténettől indult ki és végül elérkezik az olvasó a Tiszához. "Ezt tartották a 19. században ? Széchenyi nyomán ? a legmagyarabb folyónak" ? tette hozzá.
    
Rámutatott, hogy a kötetben ugyan magyar témákról ír, de igyekezett rávilágítani azoknak az egyetemes vonatkozásaira is. "A tanyáról azt hisszük, magyar jelenség, holott a világ számos országában megfigyelhető hasonló. A meglévő párhuzamoktól szerintem még érdekesebb lesz" ? vélekedett az író, hozzátéve, valamennyi témát igyekezett nemzetközi viszonylatba elhelyezni, így például az unitárius vallást vagy Janus Pannonius arcképének megrajzolását is. "Columbus kisebbik fia például feltehetően Janus Pannonius-olvasó és -gyűjtő volt" ? fogalmazott az író.
    
Száraz Miklós György arról is beszélt, hogy az egyes témakörökhöz kapcsolódó legendákat sem hagyta ki a kötetből. Utánajárt például a pálosokhoz kapcsolódó hiedelmeknek, egyesek szerint ugyanis az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai térítették meg Dél-Amerikát. "A jelenséghez az ilyen legendák akkor is hozzátartoznak, ha történetesen nem igazak. Színt vesztenénk, ha nem vennénk róluk tudomást. Elhinni persze nem kell" ? tette hozzá.