Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet (MIK) főigazgatója és tiszteletbeli elnöke a megnyitón elmondta: a Magyarságkutató Intézet azért jött létre, hogy mindazokat a tudományágakat összefogja, amelyek a magyarság eredetével, történelmével, hagyományaival, kultúrájával, tehát az identitást képző tényezőkkel foglalkozik. Mint mondta, a régészet lényeges diszciplína, mert azokat a tárgyi emlékeket gyűjti, amelyeket őseink használtak, rámutatnak az életformára, arra, hogy hogyan látták a világot, és olyan ismerteket közvetítenek, amelyeket semmi más nem pótol. A jelenlegi kiállítás célja, hogy megmutassa az érdeklődőknek, mi az, ami a magyar identitás vizsgálatában lényeges, melyek voltak azok a tevékenységek, amelyeket az intézet az adott időszakban elvégzett – hangsúlyozta a főigazgató.
Abasáron olyan eredményeket értünk el, amelyek át kell hogy írják a magyar egyház történetét, a korai Árpád-korra vonatkozó krónikát – emelte ki Kásler Miklós.
A főigazgató az MTI-nek elmondta: a kiállítás Belső-Ázsiába, Mongóliába, Abasárra, a harmadik magyar király, Aba Sámuel királyi székhelyére, egy tatárjárás környéki faluba és további régészeti feltárásokra vezeti a látogatót. A tárlatot követni fogják újabb és újabb, további munkák eredményeivel bővülő kiállítások.
A megnyitón elhangzott, hogy a kiállításon a Magyarságkutató Intézet 2019 és 2022 között önállóan és társintézményekkel együttműködésben végzett régészeti feltárásainak ebben a formában elsőként közzétett eredményeit ismerhetik meg a látogatók.
Az Andrássy úti épület földszinti kiállítótermében négy vitrinben három helyszín leleteiből látható válogatás, emellett az ásatások eredményeit hat poszteren és digitális médiatartalom formájában is bemutatják.
A kiállításon megtekinthetők az Abasár, Bolt-tető régészeti lelőhelyén, Aba Sámuel egykori monostorának területén feltárt régészeti leletek, liturgikus tárgyak és egy márványból faragott, Szűz Mária-ábrázolással díszített, egykor festett kőtöredék, amely feltehetően az egykori főoltár része. Látható a Terjék-tanyán található homokdombon feltárt honfoglalás kori temető leletanyaga, a Tázlár-templomdomb Árpád- és középkori sírleleteinek egy része. Megtekinthetők a Fót-Sikátorpusztán található, Árpád-korban épült templom feltárt épületmaradványai és a függőtagozattal ellátott záróköve, valamint a mongóliai Ar-Gunt temető leletanyaga. A kiállításon ugyancsak megtekinthető a III. Béla koponyája alapján készült hitelesített arcrekonstrukció, valamint a Szent Korona másolata is.
A kiállítás megvalósításáról, a kutatásokról és a bemutatott eredményekről Horváth Ciprián, a Régészeti Kutatóközpont igazgatója és Csornay Boldizsár tudományos főigazgató-helyettes beszélt a megnyitón.
A tárlatot október 31-ig munkanapokon, 12 és 16 óra között tekinthetik meg az érdeklődők.
Fotók forrása: Magyarságkutató Intézet
