Munkaszolgálatosoknak állítottak emlékművet Szentkirályszabadján

Kultpol


munkaszolgalatosokemlekmuve_szentkiralyszabadja_d__nl20091017042.jpg
Az emlékmű

(MTI) - Radnóti Miklós tiszteletére 1970-ben emlékházat állított a község, s azt 1994-ben felújította; az avató ünnepségen részt vett Göncz Árpád akkori köztársasági elnök is - emlékezett a szombati ünnepségen Iványi András, a település független polgármestere. Elmondta: most pedig emlékkeresztet állít az önkormányzat a tragikus sorsú munkaszolgálatosok emlékére, azon a helyen, ahol a falu vasútállomásától a munkaszolgálatosokat áthajtották a két kilométernyire lévő reptéri barakkokhoz.

   
Talabér Márta, a Veszprém Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke az ünnepi megemlékezésen Radnótit idézte: "A zsidóságom életproblémám, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ; kényszerből probléma, különben magyar költő vagyok ... Nem érdekel, hogy mi a véleménye erről a mindenkori magyar miniszterelnöknek; ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én nemzetem nem kiabál le engem a könyvespolcról".
   
A megyegyűlés alelnöke hangsúlyozta: a szerbiai Borból indított munkaszolgálatosok 1944. október végén érkeztek Szentkirályszabadjára, s ott írta a már nagyon legyengült költő a Razglednicák utolsó versszakát, amely így kezdődik: "Mellézuhantam, átfordult a teste/, s feszes volt már, mint a húr, ha pattan./ Tarkólövés. - Így végzed hát te is..." Nagy költőnk sorai "profetikusnak bizonyultak", ugyanis a Mosonmagyaróvárhoz közeli Abda községnél a végletekig legyengült költőt az őrei 1944. november 9-én tarkólövéssel kivégezték - emlékeztetett Talabér Márta.
   
"Őrizzük meg itt, Szentkirályszabadján és magunkban is Radnóti Miklós nagyságát!" - fejezte be beszédét Talabér Márta, majd a polgármester, valamint Pál Béla országgyűlési képviselő társaságában leleplezte az önkormányzat által állított emlékművet.