Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából adta át az elismeréseket. Balog Zoltán összesen 84 alkotót díjazott, tizenkilenc kategóriában. ??Azt is tudom, nem én kezdtem, azt is tudom, nem én végzem, most is halnak és születnek, nem lesz vége a nemzetnek.? Ez a dal Erdélyből való, 1848-ból ? milyen mély, emberi, magyar bölcsesség. Ünnep, nemes esemény kell hozzá, hogy megértsük: benne vagyunk egy nagy folyamban, mely nemcsak az idők sodrása, hanem az összetartozás élménye és tapasztalata is. Most, mikor egyéni teljesítményeket ismerünk el, tudnunk kell: ezt azért tehetjük meg, mert a nemzetünk közösség. Van közös múltunk, amit az előttünk járóknak köszönhetünk, és van közös jövőnk, amelyet feladatunk felépíteni. Sőt van közös életünk, melyet együtt kell élnünk. A múltunk sokat mond rólunk: ráirányítja figyelmünket közös értékeinkre, melyeket elődeink hoztak létre, és amelyeket magától értetődő természetességgel használunk. Mindazt, amit önök szóval, tettel, anyaggal, munkával, művészettel létrehoznak, megbírja a múltunk és a jövendőnk, közösség nélkül azonban legfeljebb kereskedelmi termék vagy egyéb örömszerzés lehetne. Együtt viszont ünnep? ? hangsúlyozta Balog Zoltán.
?Ünnepelünk, ezért vagyunk most együtt egy olyan helyen, amely 1848-nak és ?49-nek köszönheti pusztulását és újra létrejöttét is. Hiszen itt állt valamikor a néhány évtizedes múlttal rendelkező szép épület, a díszterem, a táncterem, amely később otthont adott a Pozsonyból Pest-Budára visszatérő országgyűlésnek. Itt kezdték meg a munkát képviselők annak érdekében, hogy mindaz, ami a 12 pontban, az áprilisi törvényekben jobb lett, az a hétköznapok alakító kerete legyen. Ez az épület megszenvedte a szabadságharcot. Ezen a helyen nagyjaink fölálltak és leborultak a nemzet nagysága előtt? ? fogalmazta meg Balog Zoltán, kiemelve: ?a Pesti Vigadó újjáépítése már a kiegyezés előtt nemzeti üggyé vált. Azt jelképezte, hogy győzött az élet a halál felett, a béke a háború felett, a hétköznapok munkája a háború küzdelmei felett, a magyar szabadság a hódító felett, illetve az építkezés a rombolás felett.?
?Ma a politikai nemzet születésnapját ünnepeljük: 1848 nagy felismerése és tapasztalata az volt, hogy a nemzet közösség. Az egyén jogait csak a közösség biztosíthatja, ám a közösségnek ehhez szüksége van az egyén közreműködésére is. A jobbágyfelszabadítás, a törvény előtti egyenlőség, a sajtószabadság mind csak akkor számít, ha az ország, amely mindezeknek törvényi kereteket tud szabni, közösség, és ha a nemzeti őrsereg képes mindezt megvédelmezni? ? hangsúlyozta, majd azt is felidézte: ?Batthyány kormánya, melyben a maguk területén a kor legjobb szakemberei ültek, a terveket a szabadság kibontására és építésére készítette. Vasútépítésre, korszerű oktatási törvényre, valamint a kereskedelem és az ipar fejlesztésére. Ám a magyar közösség olyan erős volt, hogy fegyveres kézzel szembe tudott szállni azokkal, akik a szabadságot az egyéntől és a közösségtől el akarták venni. Szinte a semmiből építkezve kellett olyan hadsereget létrehozni, amely képes volt a világ legnagyobb hadseregét kiszorítani az országból. És amikor a világ legnagyobb hadserege legyőzte és a fegyveres ellenállásra nem volt törvény, ez a sereg nem adta fel a harcot. Legbelül nem.? Megemlítette azt is: ?a magyar nemzet 1848. március 15-én újjászületett. A sorsközösségből és kulturális közösségből politikai közösség lett. Szabad emberek közössége. Önmaguk sorsát alakító, önmaguk sorsáért kiálló emberek közössége, akik hozzáadták a maguk erejét a nemzetéhez. És ez az az örökség, amelyet folytatnunk kell.?
A díjazottakhoz fordulva Balog Zoltán kiemelte: ?ezen a születésnapon köszönetet mondunk azoknak, akik kiemelkedő módon járulnak hozzá közös életünkhöz. Ez a 170. születésnap egyszersmind a mi jövőnket is jelzi. Azt az időt, mely, ahogy Márai írja, ?művünk kivitelének négyzetszerűen kijelölt időszaka?. Vagy amint az idén első alkalommal átadandó könnyűzenei szakmai díj névadója, Máté Péter szép dallamában hallhatjuk: ?most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld?. Most a mi nemzedékünknek kell hozzáadnia a saját magáét a nemzet életéhez.? Köszönettel megfogalmazta: ?önök komoly teljesítményt tesznek le az asztalra a kultúra, a művészet, a gyógyítás területén. Köszönjük a munkát, mindazt az erőfeszítést, amelyet önökön kívül talán senki sem tud igazán megismerni és megérteni a maga mélységében, de elválaszthatatlan attól a szolgálattól, amelyet vállaltak és a hétköznapokban teljesítenek. Köszönjük mindazt, amivel közelebb hozzák egymáshoz az embereket, a magyarokat, amellyel elgondolkodtatják, felemelik, megénekeltetik őket, és amellyel hozzásegítenek minket ahhoz, hogy szebb, helyesebb életet élhessünk. Köszönjük a megőrzött pillanatokat, a tárgyakba zárt gondolatokat, amelyek születésük után önálló életre kelnek, és arrafelé terelnek bennünket, ahol a szép, az igaz és a jó létezik, létezhet gyakran oly? méltatlanul élt világunkban.?
Hozzátette: ?ez a teljesítmény részévé válik állandóan változó, megújuló, mégis megmaradó, gyarapodó kultúránknak, erősíti összetartozásunkat, úgy is mondhatnánk, magyar mibenlétünket. Részesévé válnak ezek a teljesítmények mindannak, amit érdemes megismerni, megérteni, megtartani és továbbadni, és ha úgy adódik, védelmezni is. 1848 igazsága nem múlik el, amíg él közösség, amely élteti és megpróbálja életre váltani a szabadságot. Most eljött a mi időnk: nekünk kell meghozni a döntést a jövőnkről, a szabadságunkról. Nekünk kell döntenünk annak érdekében, hogy megmaradjon a szabadságunk. Ne döntsön más helyettünk! És nekünk arról is döntenünk kell, milyen legyen ez a szabadság. El kell döntenünk, vállaljuk-e a munkát, a küzdelmet ennek a közösségnek a megmaradásáért és gyarapodásáért. El kell döntenünk, hogy fontos-e számunkra ez a közösség vagy engedünk azoknak, akik azt mondják: nem kellenek már közösségek, nem kell család, nemzet és haza sem.?
Beszéde zárásaként Balog Zoltán úgy szólt: ?a nemzet közössége, amely március 15-én újjászületett az egyéni és a közösségi szabadságjogok jegyében, az egyik legfontosabb termőtalaja az életünknek. Örökség, amelyet tovább kell adnunk, munka, amelyet el kell végeznünk és lehetőség, amellyel élhetünk. Kívánom, hogy igazak legyenek ránk nézve is a ?48-as népdal sorai: ?azt is tudom, nem én kezdtem, azt is tudom, nem én végzem, most is halnak és születnek, nem lesz vége a nemzetnek?. Ha igaz, hogy a jobb élet akkor jó igazán, ha nemcsak jobb, hanem szebb is, akkor fordulhatunk-e máshoz, mint a lélek, a szellem, a művészet, a kultúra? Nem. Ezért fordulunk önökhöz. Szépítsék az életünket ezután is.?
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át:
BARTIS ATTILA József Attila- és Márai Sándor-díjas író, fotográfus részére,
BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN József Attila-díjas író, költő részére,
DOBOZI ESZTER József Attila-díjas író, költő, szerkesztő részére.
A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült:
BÖRCSÖK ENIKŐ Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész,
CSÁJI ATTILA Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja,
CSUJA IMRE Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész,
FÁBRY SÁNDOR előadóművész, író, érdemes művész,
KÓKAY KRISZTINA Ferenczy Noémi-díjas textilművész, grafikus, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja,
RÁCKEVEI ANNA Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja,
SOLYMOSI TAMÁS Harangozó Gyula-díjas balettművész, érdemes művész,
ZÁBORSZKY KÁLMÁN Liszt Ferenc-díjas karmester, gordonkaművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át:
BALÁZS JÁNOS Liszt Ferenc-díjas zongoraművész,
CSÁNYI SÁNDOR Jászai Mari-díjas színművész,
FALUDI JUDIT Liszt Ferenc-díjas csellóművész,
FRENÁK PÁL Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus,
GÁSPÁR TIBOR Jászai Mari-díjas színművész,
HARIS LÁSZLÓ Balogh Rudolf-díjas fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja,
MELÁTH ANDREA Liszt Ferenc-díjas operaénekes,
MIKÓ ISTVÁN Jászai Mari-díjas színművész, rendező, előadóművész,
MUCSI JÁNOS BÉLA Harangozó Gyula-díjas koreográfus,
MUCSI ZOLTÁN Jászai Mari-díjas színművész,
PÁL LAJOS Bánffy Miklós-díjas zenész, zenetanár,
SZENTKIRÁLYI MIKLÓS BÉLA Munkácsy Mihály-díjas restaurátorművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja,
VERESS SÁNDOR LÁSZLÓ Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi teljesítménye elismeréseként Balázs Béla-díjat adott át:
DOMONYI RITA dramaturg, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesteroktatója részére,
FAZEKAS LAJOS filmrendező, operatőr részére,
LAJOS TAMÁS operatőr, producer, a Service Film Positive Kft. ügyvezetője részére,
TASNÁDI ISTVÁN forgatókönyvíró, rendező részére.
Kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri tevékenysége elismeréseként Balogh Rudolf-díjban részesült:
MÁTÉ GÁBOR fotográfus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezetője, egyetemi adjunktusa,
VÉCSY ATTILA fotóművész, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont marketing asszisztense.
Kiemelkedő színművészeti, színészi, rendezői, dramaturgiai és színháztudományi, színházelméleti tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjat vehetett át:
BAJOMI NAGY GYÖRGY, a szombathelyi Weöres Sándor Színház színművésze,
HARSÁNYI ATTILA, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház színművésze,
LIPICS ZSOLT, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze,
SZABÓ MÁRTA, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze,
TENKI RÉKA, a budapesti Örkény István Színház színművésze,
VELICH RITA, a Budapesti Operettszínház vezető jelmeztervezője,
BORBÉLY ALEXANDRA, a budapesti Katona József Színház színművésze,
KRISZTIK CSABA, a székesfehérvári Vörösmarty Színház színművésze.
Kiemelkedő népművészeti munkásságának elismeréseként Martin György-díjban részesült:
KISS FERENC zeneszerző, népzenekutató, az Etnofon Zenei Kiadó alapítója és művészeti vezetője,
DR. PÁVAI ISTVÁN népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa,
DR. TAKÁCS ANDRÁS néptánckutató,
VARGA JÁNOS koreográfus, a Lartis Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Kiemelkedő cirkuszművészeti tevékenysége elismeréseként Hortobágyi Károly-díjban részesült:
IFJ. RICHTER JÓZSEF artistaművész, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója.
Kiemelkedő táncművészeti tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült:
BLASKÓ BORBÁLA, a székesfehérvári Vörösmarty Színház táncművésze, koreográfusa, táncpedagógusa,
GYURMÁNCZI DIÁNA, a Győri Balett balettművésze,
TÓKOS ATTILA, a Honvéd Együttes táncos szólistája.
Kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként Szabolcsi Bence-díjban részesült:
GOMBOS LÁSZLÓ zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeum tudományos munkatársa.
Kiemelkedő zeneszerzői, zenei szerkesztői, zenei rendezői tevékenysége elismeréseként Erkel Ferenc-díjban részesült:
PETROVICS ESZTER televíziós szerkesztő - rendező,
VARGA JUDIT zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem egyetemi tanársegédje.
Kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjban részesült:
BALOG JÓZSEF zongoraművész,
DEVICHNÉ KOVÁLSZKI MÁRIA zongoraművész-tanár, korrepetitor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa,
KOSZTÁNDI ISTVÁN, a Szegedi Szimfonikus Zenekar első koncertmestere és zenekari szólistája,
OLÁH VILMOS hegedűművész, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara első koncertmestere,
PAD ZOLTÁN, a Magyar Rádió Énekkara vezető karnagya.
Kiemelkedő könnyűzenei, dzsesszzenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként Máté Péter-díjban részesült:
BERKI TAMÁS jazz énekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-énektanára,
MOLNÁR FERENC CARAMEL énekes, előadóművész,
RÚZSA MAGDOLNA énekes, előadóművész.
Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként Ferenczy Noémi-díjban részesült:
CSÓKÁS EMESE kárpitművész, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola művésztanára,
HEGEDŰS ANDREA textiltervező,
LENKEI BALÁZS DLA formatervező iparművész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi adjunktusa,
RÉKASY BÁLINT ötvös iparművész-designer,
SZABÓ ANDREA grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem művésztanára.
Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjban részesült:
BALOGH GYULA festőművész,
HAJDÚ KINGA, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium festő-és művésztanára,
HÉRICS NÁNDOR tervező-grafikusművész,
ISKI KOCSIS TIBOR festőművész, a Viltin Galéria művészeti vezetője,
MENASÁGI PÉTER DLA szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa,
RÉVÉSZ LÁSZLÓ képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem osztályvezető mestere,
SERÉNYI H. ZSIGMOND festőművész, grafikus.
Kiemelkedő irodalmi ? költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi ? tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült:
EKLER ANDREA irodalomtörténész, kritikus, a Silver Store Kft. managere,
FALUDI ÁDÁM költő, prózaíró, képzőművész,
GITTAI ISTVÁN költő, író, újságíró,
KARÁCSONYI ZSOLT költő, műfordító, a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője,
KELEMEN LAJOS költő, író, esszéista, szerkesztő, kritikus,
LEZSÁK SÁNDOR költő, drámaíró, kultúraszervező, a Magyar Országgyűlés alelnöke,
MOHAI V. LAJOS író, esszéista, kritikus,
TÓTH-MÁTHÉ MIKLÓS író, drámaíró.
Kiemelkedő művészettörténészi, műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréséért Németh Lajos-díjat adott át:
KÉSZMAN JÓZSEF művészettörténész, a szombathelyi Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ oktatója részére.
Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesült:
JUHÁSZ JUDIT újságíró, rádiós-szerkesztő-riporter, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője,
MÁCS ILDIKÓ, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője,
T. PINTÉR KÁROLY újságíró, az Evangélikus Élet főszerkesztője.
A kultúra érdekében ? hosszabb időn át ? művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Bánffy Miklós-díjban részesült:
BÁN TEODÓRA, a Szabad Tér Színház és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője és művészeti vezetője,
DR. KUCSERA TAMÁS GERGELY, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára,
SÁRKÖZI GYULA balettmester, a Madách Tánc- és Színművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola alapítója és művészeti vezetője.
Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
