?Komoly művészettörténeti hagyományokkal bír Hódmezővásárhely, ami a 19. század végében gyökeredzik, abból a polgárosodott paraszti világból, amely értékek mellé oda tudtak állni a helyiek. Így a puszták szülöttjét, Tornyai Jánost is Budapesten, Münchenben és Párizsban taníttatták. Tornyai aztán hazajött, és ennek a világnak a legendás festőművészévé vált? ? mondta el Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója a megnyitón, majd átadta a Hódmezővásárhelyi Művésztelep műtermeire sikeresen pályázóknak a kulcsokat. Donka Gergely, Sonkoly Tibor és Máté István Hunor képzőművészek három évig alkothatnak a megújult terekben.
A Művésztelep, ahogy a szintén a MANK tulajdonában álló Hódmezővásárhelyi Alkotóház is, a pincétől a padlásig megújult, hőszigetelték az épületet, kicserélték a nyílászárókat, és sor került a teljes gépészet cseréjére is. A munkálatok összesen 330 millió forintból valósultak meg. Az év elején kezdődött felújítás eredményeként a Művésztelepen négy műterem várja a művészeket, amelyből háromban pályázati úton kiválasztott művészek alkothatnak kedvezményes bérleti díj fejében, a negyedik pedig közösségi műteremként fog funkcionálni: rendeznek majd itt kiállításokat, illetve időnként a közös munka színteréül fog szolgálni azoknak a művészeknek, akik az Alkotóházban szállnak meg, és nagyobb méretű alkotáson vagy speciális géppel dolgoznak, így itt lehetőség van szövőszék és rézkarcnyomógép használatára is.
Az átadóünnepségen egyúttal megnyílt az első kiállítás is Válogatás a vásárhelyi művészek alkotásaiból címmel. Azon alkotókat igyekeztek felvonultatni ezen a tárlaton, akik kötődtek a korábban Kollektív Műteremnek nevezett Hódmezővásárhelyi Alkotóházhoz. ?Ezért indul a kiállítás egy Almási Gyula Béla-képpel. Szalay Ferenctől kezdve Tuza Lászlón át Nagy Atilláig számtalan művész munkái tekinthetők meg a kiállításon, és ha nem is a teljes vásárhelyi művészettörténetet, de egy szeletét láthatják az érdeklődők? ? osztotta meg gondolatait Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum igazgatója. Mint hozzátette: a műtermeket bérbe kapó fiatalok is új szint visznek ebbe a világba. Mint megtudtuk: Máté István Hunor három kisplasztikáját és egy festményét hozta el, amely izgalmasan hat a vásárhelyi közegben. Donka Gergely pedig a barátaival rendezte be a műtermét: olyan installációkat és intermediális műveket hoztak, amelyek újabb gondolatfelvetéseket hoznak a vásárhelyi művészetbe.
Megújult az Alkotóház és a Művésztelep
Az Alkotóházban az öt kétágyas szoba saját fürdőszobákkal bővült, az épületben található műterem nagyobb belmagassággal várja az alkotni vágyókat. A pincét hódmezővásárhelyi téglával építették ki, amely ezáltal új közösségi térként várja vendégeit, ahogy a megújult belső udvar is új teraszával és növényzetével. A ház megújításakor környezetbarát szemlélet érvényesült mind a kivitelezés során, mind a jövőbeli üzemeltetésben: a házban napkollektor állítja elő a helyi meleg vizet, a wc-öblítés szürke vízzel (esővíz) történik, energiatakarékos led lámpákat építettek be az új, hőszigetelt falak közé. A ház vendégei között megfordulnak képző- és iparművészek, de fotósok és zenészek is örömmel pihennek a falak között.
A MANK fennállásának elmúlt négy évében megújult a MANK központja: a Szentendrei Régi Művésztelep, 2014-ben a Szigligeti és a Zsennyei Alkotóház, és 2015-ben a Mártélyi és a Galyatetői Alkotóház is megnyitotta kapuit. Ezt a sort erősíti a két hódmezővásárhelyi ingatlan megújulása.
Kovács Lehel vette át a MANK díját
Kovács Lehel, a MANK által felajánlott díjat átvevő művész Sepsiszentgyörgyön született 1974-ben, diplomáját 2000-ben szerezte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, ahol Kis-Tóth Ferenc és Tölg-Molnár Zoltán volt a mestere. Az utóbbi években koncepciózusan a tájképfestészettel foglalkozott, amelyen belül a szürkület beálltával megfigyelhető fényjelenségek érdeklik. ?Ezt a természetes ? az ember által kapuhelyzetként megélt ? nap végi szituációt ütköztetem a tájban előforduló mesterséges fényforrásokkal. Ezek lehetnek akár egy autó reflektorának fényei, egy park lámpái vagy valamilyen távoli település elszórt fényei, néha csak halvány utalásként az emberi jelenlétre, máskor főszereplővé lépve elő a képeken? ? mondta.
Hódmezővásárhelyi Alkotóház
Kurucz D. István festőművész bocsátotta először, 1953-ban Tükör utcai, szülői lakóházát alkotóházként a vendégművészek rendelkezésére, majd a művésztelep erősödésének köszönhetően az Alkotóház kinőtte korábbi kereteit, így 1963-ban a Virág utca 3. szám alatt lévő épületbe költöztek ? dr. Wirth Márton orvos egykori házába, aki számos eszközzel támogatta a művészeket. A szobákat a művészekért sokat tett orvos, valamint az alkotóházban járt és alkotott művészek után nevezték el, így dr. Wirth Márton, Tornyai János festőművész, Szabó Iván szobrászművész, Endre Béla festő- és iparművész, Almási Gyula Béla festőművész, grafikus és az alapító, Kurucz D. István festőművész neve is rákerült egy-egy ajtóra. A Hódmezővásárhelyi Alkotóház a városközpont egy csendes utcájában, műemléki környezetben található.
Hódmezővásárhelyi Művésztelep
A művésztelepet 1966-ban adták át: a korábbi közös műtermet ugyanis ? amelyet Plohn József fotográfus hagyott a városra, azzal a kikötéssel, hogy a fiatal tehetségeknek műtermi lehetőséget biztosítson ? városrendezési okok miatt elbontották. Fennállása óta több művészgeneráció kibontakozását segítette elő az épület. Itt kezdte pályáját Szalay Ferenc, Fejér Csaba, Fodor József, Csikós András, Erdős Péter, Hézső Ferenc, Tuza László, Samu Katalin, Lantos Györgyi, Máté István, Návay Sándor, Zoltai Attila, Rományi László és Sándor Eszter.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
