A Nyomotokban. Inspiráló erők az orosz és magyar képzőművészetben című tárlatnak otthont adó Mikve Galéria rendkívüli feladatra vállalkozott: a kiállított, rendhagyó képzőművészeti alkotások amellett, hogy a művészetet meghatározó hagyományos világképen is csavarnak egyet, reflektálnak a társadalmi változásokra és az embereket sújtó problémákra is.
A huszonkilenc művész munkáiból nyílt kiállítás megmutatja, hogy a művészetben a provokáció, az éles társadalomkritika és a jövő veszélyeire való figyelmeztetés egyaránt megfér.
Az idei fesztivál fókuszában az orosz művészet áll. A ma nyílt kiállítás a kortárs orosz művészet felől közelít, régóta világhírnévnek örvendő, számos elterjedt irányzat kiemelt képviselőinek munkáit is felvonultatva.
A tárlatvezetésen elhangzott, hogy a kilencvenes évek elején egészen új és friss, a vizuális művészet határait feszegető művészeti elképzelések jelentek meg, és termékeny megújuláshoz vezettek az orosz képzőművészetben.
A kiállításon látható egy felvétel, Oleg Kulik 1994-es performansza, ahol is a művész agresszív kutyává lényegül át, lényegében a társadalmat érintő problémákra ad hiteles és provokatív választ.
Dmitry Bulatov a science art jeles képviselője, munkáiban többek között tudományos, biológiai és robotikai elemeket használ fel.
A tárlaton több magyar művész, például Tranker Kata, Kis Varsó, Szűcs Attila, Kis Róka Csaba vagy a tavaly elhunyt Birkás Ákos munkája szintén megtekinthető.
A képzőművészet felől érkező, később a fényképészet felé forduló Szabó Dezső fotográfiáinak különlegessége, hogy mindegyik műtermi fotó. Black box című sorozatában látszólag hírekből kiragadott képeket alkalmaz, amelyek valóságtartalma megkérdőjelezhetetlen. Felvetődik a kérdés: hol a kép valósága és a valóság képe? Szabó munkái jelzésértékűek, mert nem kis feladat eldönteni, hogy az ábrázolt kép igaz-e vagy hamis.
A Chto Delat csoport Safe haven (Biztonságos menedék) című videó-installációja arra a nyugtalanító kérdésre keresi a választ, mit tehetnek azok a művészek, akik a hazájukban nem érezhetik magukat biztonságban, mert állandó fenyegetettségnek vannak kitéve.
Kérdésünkre válaszolva a kiállítás kurátora, Vékony Délia elmondta: a kortárs képzőművészet megértéséhez kellő alapokkal nem rendelkező közönségnek nem kell attól tartania, hogy elbizonytalanodik a műalkotások láttán. „A tárlat közönségbarát anyagokból állt össze, viszonylag kevés műalkotás szorul terjedelmes magyarázatra. Ha valakinek ennek ellenére hiányérzete lenne, azt a falon látható szövegek segítik a tájékozódásban" – mondta.
A kurátor szerint a kortárs képzőművészet határai egyre jobban kitágulnak, és komoly társadalmi vélemények is megfogalmazódnak egy-egy műalkotáson keresztül. „Lassan egyre nehezebb megkülönböztetni, hol kezdődik a társadalmi akció és hol a kortárs művészet" – vélte.
A tárlat április 23-ig látogatható.
Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu
