A Huszttól húsz kilométerre fekvő nagyközségben, Visken feltárt falképek rendkívüli művészettörténeti értékkel bírnak. Bár falkép-töredékeket több kárpátaljai és erdélyi templomban is feltártak az utóbbi években, ezek az 1400-as évek elejére kelteztethető képek nagy felületen – a templom több mint kétharmadában – fennmaradtak.

A viski templom északi falán egy középkori krisztológiai ciklus indul, amelynek jelenetei a déli falon a diadalív pillérénél fejeződnek be. Jól azonosíthatók a Betlehemi gyermekgyilkosság, a Menekülés Egyiptomba, majd a Passió összes jelenete, amelyek a Krisztus a pokol tornácán-jelenettel zárulnak. A ciklust kiegészíti még két jelenet Mária halálával és Szűz Mária Krisztus általi mennyei koronázásával.

A templom három építéskori keleti ablaka mellett megfestett női szentek közül Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála azonosítható, de feltártak egy tonzúrás szerzetes alakját is.

Összetett, gazdag ikonográfiai program keretében festették fel Krisztus életéből a legfontosabb jeleneteket. A falképet a reformációval összefüggésben vakolták be, illetve a felületét több kár érte, köztük egy 18. századi tűzvész és későbbi átalakítások miatt a színe is megváltozott.

Visk erődített református temploma 1270-ben épült. A 14-15. században gótikus stílusban felújították, 1524-ben lett a reformátusoké. 1657. február 17-én II. Rákóczi György itt tartotta az országgyűlést megelőző istentiszteletet; a városházán lezajlott országgyűlésen döntöttek a lengyel hadjárat megindításáról. A tatárok által felgyújtott istenházát 1790-ben helyreállították, az épületet legutóbb 1970-ben újították fel.

A mostani feltárás a Teleki László Alapítvány szervezésében, a Rómer Flóris-terv pénzügyi támogatásával valósult meg.