középkor
Eredeti állapotában állítják helyre az egyik leghíresebb Hunyadi-kastélyt
Elkezdődnek a temesvári Hunyadi-kastély helyreállítási munkálatai, miután aláírták a kivitelezési szerződést a négy sarokbástyás erődítmény felújításáról – jelentette be pénteken Alfred Simonis, a Temes megyei önkormányzat elnöke.
Isten atlétájának is nevezték I. (Szent) Lászlót
Kilencszázharminc éve, 1095. július 29-én halt meg I. (Szent) László Árpád-házi király, akit kivételes testi adottságai, hadvezéri képességei és erényes élete miatt lovagkirálynak és Isten atlétájának is neveztek. Uralma alatt élte a középkori magyar királyság első virágkorát.
Muskéta- és ágyúgolyók kerültek elő Veszprémben
Több mint hétszáz éves várfalrészletekre, egy 16. századi sáncrendszer nyomaira, muskéta- és ágyúgolyókra, valamint nyílhegyekre bukkantak a régészek a veszprémi várnegyed megújítása során. A különleges régészeti leleteket – amelyek a Várhegy mozgalmas múltjáról tanúskodnak – a Biró–Giczey-ház kiállításán tekinthetik meg a helyszínre látogatók.
Mázlisták a soproni iskolások
A soproni Múzeumnegyed 2024-ben elnyerte Az év múzeuma díjat. Nem véletlenül.
Balesettel ért véget az első magyar királynő élete
Hatszázharminc éve, 1395. május 17-én halt meg I. Mária Anjou-házi királynő, aki első nőként ült a magyar trónon. Az utókor számára kevéssé ismert királynő életéről Madách Imre írt drámát, amelyet Gyárfás Miklós átdolgozásában 1970-ben mutattak be.
Végre kiderül, ki volt a titokzatos MS mester
A Szépművészeti Múzeum új kiállítása a magyarországi középkori művészet egyik legjelentősebb, de személyét illetően titokzatos alkotóját, az MS mesterként ismert művészt és korát mutatja be.
Most igazán jó okkal túrják fel a szegedi Dóm teret
Régészeti ásatás kezdődik a szegedi Dóm téren, a tervek szerint április közepéig tartó munkálatok célja, hogy jobban megismerjék a város középkori településszerkezetét – közölte Löffler Zsuzsanna ásatásvezető kedden a helyszínen.
Állatcsontokból kirakott padlót találtak egy holland vöröslámpás negyedben
A hollandiai Alkmaar városában felfedezett lelet a 15. századból származhat. Különleges kialakítása ritkaságnak számít egész Európában.
Hat titokzatos tárgy, hat elképesztő történet Budapest múltjából
A Budapesten folyó építkezések sok esetben olyan területeket érintenek, ahol már a középkorban is álltak egy város, Buda, Pest vagy Óbuda, vagy egy falu házai. Ezeken a helyszíneken a kivitelezés munkálatai előtt régészeti módszerekkel ismerhetjük meg az egykor ott élt emberek életét.
A boszorkányperekben jogászok helyett a kínzást vetették be
Bemutatta A Boszorkányüldözések: Az igazság a perek mögött című, legújabb sorozatának hat epizódból álló első évadát a National Geographic tévécsatorna .
Rendkívüli régészeti leleteket tártak fel Debrecenben
Nagy kiterjedésű középkori települést, az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén a Déri Múzeum régészei.
A modern klasszika-filológus a jövőnek dolgozik
A szegedi Sapiens Ubique Civis, azaz A művelt ember az egész világon otthon című konferencia fókuszában a klasszikus ókorban gyökerező műveltség áll, de témái nem csupán latinosoknak és ógörögösöknek érdekesek.
Ismét életre kel a történelem Székesfehérváron
A héten kezdődik és augusztus 20-ig tart a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozata, amelyen nemzetközi néptáncfesztivál, fúvós örömzene, katonazenekarok, kertmozi, könnyűzenei koncertek kínálnak tartalmas szórakozást minden korosztálynak.
A nap, amikor kettészakadt a kereszténység
1054. július 16-án a bizánci Hagia Sophia bazilikában, a misét megszakítva, az oltárhoz lépett Umberto di Silva Candida bíboros, Szent IX. Leó pápa küldötte, és felhelyezte arra a konstantinápolyi pátriárkát kiközösítő pápai bullát. Egy héttel később a bizánci zsinat is kiközösítette Róma püspökét, a kereszténység véglegesen nyugati katolikus és keleti ortodox részre szakadt.
Egy látomás miatt bűnbánattal kezdték Jeruzsálem ostromát a keresztesek
„Méltó és igazságos ítélete volt az Úrnak, hogy ezt a helyet, mely oly sokat szenvedett istenkáromlásuktól, a hitetlenek vérével töltötte meg. Most, hogy a várost bevettük, a zarándokok minden korábbi fáradozása és nélkülözése feledésbe merült, ahogy a Szent Sírnál imádkozva az Urat éltették” – írta egy szemtanú 925 esztendeje, 1099. július 15-én, amikor az első keresztes hadjárat lovagjai visszafoglalták Jeruzsálemet a muszlimoktól.
Hazatért Óbudára a Madonna
Az Óbudai Múzeum állandó várostörténeti kiállítása 2010 óta várja a látogatókat. A tárlat sokat változott az elmúlt években; legutóbb többek között egy 14. századi Madonna-szoborral bővült, melyet Piast Erzsébet királyné adományozhatott egykor az óbudai klarisszáknak.