A boszorkányperekben jogászok helyett a kínzást vetették be

Film

Bemutatta legújabb sorozatának hat epizódból álló első évadát a National Geographic tévécsatorna. A Boszorkányüldözések: Az igazság a perek mögött című népszerű-tudományos dokumentumfilm-sorozat a középkori és kora újkori európai, illetve észak-amerikai boszorkánypereket eleveníti fel, azt a kétszáz esztendőt, amikor hatvanezer embert (főleg nőket) ítéltek halálra boszorkányság címén.

Geillis Duncan is tied to the pyre as she screams and pleads for her life one final time. (Dash Productions Services LTD/Antoan Ivanov)
Jelenet a Boszorkányüldözések: Az igazság a perek mögött című dokumentumfilm-sorozatból. Fotó: Antoan Ivanov / Dash Productions Services LTD

A boszorkányság örök

A bevezetőben szakértők tisztázzák a boszorkányság mibenlétét, miszerint a fogalom prehisztorikus, az emberiség történelmének hajnalától létező. Az ókorban úgy vélték, a boszorkány bármilyen természetben megtalálhatóval, gyógyfüvekkel, kövekkel árthat a közösségnek, ugyanakkor jó varázslatokat szintén számontartottak.

A sorozattól függetlenül beszúrom ide: mi, magyarok némi felvilágosultságot mutattunk, tudniillik Könyves Kálmán Dekrétomainak Első Könyve 57. fejezete kimondja, hogy „A boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak.” Ez azonban a strigákra (gyermekek vérét szívó bűbájos varázslónők, akik különböző állatok alakjában képesek megjelenni) vonatkozott, azok létezését tagadta az uralkodó. Ugyanakkor a 60. fejezet így rendelkezik:

„A varázslókat, akiket az esperes és az ispán küldöttei találnak, ezek ítéljék meg.”

 

 

A boszorkányperek Európában a vallásháborúk korában terjedtek el. No meg a pestisjárványok idején, amikor is bűnbakok után kutattak, akik terjesztik a kórt. A 15. és 18. század között a kontinens országaiban az államhatalom az egyház kezében összpontosult. A teokrácia a boszorkányokat mint a sátán cimboráit az eretnekek közé sorolta, ezzel eltörölve a jó bűbájt. Ennek szellemében az 1400-as évek közepétől megjelent a démonológia a teológiában.

A boszorkányperek bölcsője

Diedtrich Flade at court. On his knees and pleading for his life after being accused of witchcraft. (Dash Productions Services LTD/Antoan Ivanov)
Fotó: Antoan Ivanov / Dash Productions Services LTD

A történet Tirolból indul, ahol egy önjelölt démonológus, bizonyos Heinrich Kremer iszákos szerzetes Innsbruckban 1485-ben lefolytatta az első boszorkánypert. E dátum nekünk, magyaroknak mást jelent, ekkor „nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára”. A nemzeti imádságunk megénekelte ostrom szűk ötszáz kilométerrel arrébb zajlott. Ugorgyunk vissza a pörre. Mivel a helyi püspök nem bizonyult partnernek, Kremer atya nevetségessé vált, de két esztendőre rá

megjelentette Malleus maleficarum (Boszorkánypöröly) című munkáját, amely attól fogva a boszorkányvadászok kézikönyveként szolgált. A szerző kijelenti: a pereknél nem kellenek jogászok, kínzás kell.

Ezzel kezdetét vette a tömeges boszorkányüldözés.

Boszorkányok a szigetországban

A skóciai Tranentben 1563-ban (nálunk ekkor jelent meg az első magyar nyelvű Biblia) szigorú törvényt hoztak a boszorkányokkal szemben, főben járó bűnnek minősítve a boszorkányságot. Közel három évtizeddel később, 1590-ben (a Vizsolyi Biblia kiadásának évében) zajlott az első boszorkányüldözés, amely I. Jakab nevéhez köthető, akit tévhite befolyásolt, amely szerint őt és menyasszonyát boszorkányok akarják elveszejteni.

Az első vádlott a Tranentből való Geillis Duncan volt. A nőt, aki füvekkel gyógyította a helyieket, munkaadója, David Seton megvádolta, majd kínzások révén beismerésre bírta.

Skóciában körülbelül 2500 boszorkányt vagy varázslót, többségében nőt ítéltek el.

Anglia 1646. Elisabeth Clark féllábú, két gyerekét egyedül nevelő özvegy boszorkányság útján ártott egy helyi szabó feleségének – állította a szabó. Eztán boszorkánybélyegeket kerestek és találtak a testén. Clark megtört, maga ellen vallott, majd a szomszédai ellen. Mind a harmincan beismerték, hogy boszorkányok. Közülük tizennégyet nyilvánosan felakasztottak. Britanniában 1000 perben 500 ember végeztek ki.

A Nagy zaj

Svédországban két kecskepásztor gyermek jószágai szétszéledtek, többen egy szigetre keveredtek. A kislány bizonyult talpraesettebbnek, amikor visszaterelte az elkóborolt állatokat. Vesztére, amennyiben társa, Metz Nielsen azt terjesztette: Gertrud a vízen járva hozta vissza az elcsatangolt kecskéket.

Így kezdődött a Nagy zaj (Det stora oväsendet), amely 1668 és 1676 között 400 ember halálához vezetett. 1675-ben Torsåker utcáin 71 boszorkányt fejeztek le és égettek el máglyán egy nap alatt.

A salemi boszorkányok

The villagers, including Samuel Paris, look angry at the execution they are watching.  (Dash Productions Services LTD/Antoan Ivanov)
Fotó: Antoan Ivanov / Dash Productions Services LTD

És persze Amerika, a salemi boszorkányper, amelyik talán a legismertebb mind közül, köszönhetően Arthur Miller színművének.

Salemben, pontosabban Salem Village-ben (ma Danvers) a város melletti falu lakóit a Porter és a Putnam család vetélkedése osztotta ketté. Ebben a gyűlölködés mérgezte légkörben a megkeseredett, sikertelen kereskedőből vált puritán lelkész, Samuel Parris gyerekei 1692-ben rángatózni kezdtek az ágyukban. Mivel az orvos kudarcot vallott, úgy vélte, boszorkánysággal akadt dolga. Bevádolták hát a tiszteletes indián szolgálóját és két másik, népszerűtlen nőt.

Az asszonyok beismerték bűnüket, s hogy találkoztak az ördöggel. Egyikük, Sarah Good négyéves lánya, Dorothy anyja ellen vallott, mi több, magát is boszorkánynak nevezte a perben. A rángatózó  kórság továbbterjedt: a börtönben ülők egyre több társukat nevezték meg, félszáz embert lecsuktak. A tárgyaláson (ahol ügyvéd nem volt jelen) választhattak: aki beismeri bűneit, az feloldozást nyer, és számíthat könyörületre, megúszhatja a kivégzést. Így a vádlottak beismerték bűneiket, egyúttal újabb helybelieket vádoltak be. Végül tizenkilencet kivégeztek, egy belehalt a vallatásba.

1957-ben Miller Salemi boszorkányok című drámájának hatására Massachusets állam utólag bocsánatot kért a jogtalan perért.

E vázlatos sztorikat a szakértők elképesztő részletekkel színesítik, miközben lefestik azt a kollektív őrületet, amelynek hatására egyesek barátaikat, mások családtagjaikat adták fel, jórészt puszta bosszúból, rosszindulatból. És kiderül az is, miért a vallásháborúk korában csaptak fel a lángok a máglyák alatt, s miért ért véget a vérengzés két évszázad elmúltával.

Tudós szakértők

Daniel Sharp producer-rendező (a Katasztrofális mérnöki hibák sorozatáért Emmy-díjra jelölték) komoly szakértőkkel mesélteti el a boszorkányperek történetét. Hívott történészt az essexi, az észak-angliai, a bristoli, a warwicki, a worcesteri, az exeteri, a gorhenburgi egyetemről, Oxfordból. Marion Gibson, a reneszánsz és mágikus irodalom professzora több könyvet írt a boszorkányokról és a történelem mágiájáról. Három évtizede foglalkozik a témával, amióta az Erzsébet-kori Angliában boszorkánysággal vádolt nők szavait olvasta. Ronald Hutton számos kötete közül több foglalkozik a sámánizmussal, munkái nagy részét feldolgozták televízióban.

Alison Rowlands a kora újkori városi és vidéki nők életét, a 16–17. századi németországi (Német-római Birodalom) boszorkánypereket kutatja. Diana Purkiss szakterülete a boszorkányság, A boszorkány a történelemben: kora újkor és késő huszadik századi ábrázolások, Zavaros dolgok: tündérek és tündértörténetek története címmel jelentek meg könyvei. Johannes Dillinger a kora újkori terrorizmus, a szellemek és a mágia történetének szakavatott kutatója. Martha McGill a kora újkor brit természetfeletti hiedelmeit vizsgálja. Andrew Sneddon Nagy-Britannia és Írország természetfeletti történetével foglalkozik. Darren Oldridge a 16–17. századi vallástörténet specialistája, érdeklődési körébe tartozik a boszorkányság és az ördög, a természetfeletti és az angol polgárháború vallási összefüggései.

A szakértőket semleges háttér előtt szólaltatja meg Daniel Sharp, a műfaj szokásait követve két irányból, két képkivágásból felvéve. Szintúgy a szokásoknak megfelelően dramatikus jelenetek (rendezőjük: Tim Raggett) szakítják meg a történészek monológjait. Az etűdök, a salemi epizód kivételével, nem konkrétak, hangulati klipek, kis részletek sorozatából lettek összeállítva. A kis mélységélesség (operatőrök: Sammy Purcell, Oliver Watts) okozta életlenségek fokozzák az elemeltség érzését.

Hogy lesz-e folytatás, lesz-e új évad, nem tudom, azonban mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg a sorozatot a NatGeo műsorán.

Boszorkányüldözések: Az igazság a perek mögött (NatGeo, 6 epizód)