A vásárhelyi múzeumnak egy idős asszony adta el az értékes képet. A néni férje egykoron cserépkályhakészítőként dolgozott, s egyik munkáját a Kohán-festménnyel fizették ki. A család büszke volt a szerzeményre, lakásdíszként a szobájuk falán helyezték el. A "cserépkályhaüzlet" legalább négy évtizeddel ezelőtt köttetett. Az idős tulajdonosnő most döntött úgy, hogy az a leghelyesebb, ha közgyűjteménybe kerül a hosszú éveken át családi körben őrzött darab.
A 60-as években meghalt Kohán György ifjú mesterként járt tanulmányúton Párizsban és Milánóban is, majd 1936-ban a "Paraszt Párizsban", Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1959-ben elnyerte a Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettjét, halála előtt nem sokkal Munkácsy-, illetve Kossuth-díjat is kapott. A művészettörténészek szerint Kohán a 20. század magyar festészetének egyedi utat járó, rendhagyó tehetsége volt. Művei szociális elhivatottságúak, stílusa az alföldi realizmushoz köthető.
A vásárhelyi Tornyai-múzeumban több mint tíz Kohán-festményt őriznek. "A most a közgyűjtemény birtokába került festményt az teszi egyedivé, hogy a művész először krétával előrajzolta, majd akvarell technikával vitte fel a színeket. A mű egy vásárhelyi kerámiába helyezett virágcsokrot ábrázol, mögötte pedig vízparti táj látható" - mondja Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója, aki 2010-ben, Kohán György születésének századik évfordulóján egy nagyszabású Kohán-életműtárlatot kíván rendezni. A nagyközönség e kiállításon láthatja majd először a "Virágcsendélet szivárvánnyal" című festményt.
