Múzeumkerti kavalkád – Képes beszámoló

Egyéb

Olajlámpa és állatkoponya, a legendás Ikarus 311-es és a Gazdálkodj okosan! társasjáték, koncertek és remek kiadványok, rendhagyó tárlatvezetések és különleges kirakójátékok. Rengeteg érdeklődőt vonzott idén is a Múzeumok majálisa.

Május közepén mindig élettel telik meg a budapesti Múzeumkert. Május 18-án ünnepeljük a múzeumok világnapját, az eseményre színes forgataggal, programokkal, különleges tárgyakkal készülnek a bemutatkozó intézmények. A pandémia miatti két évnyi szünet után kissé változó koncepció alapján adott otthont a rendezvénynek a Magyar Nemzeti Múzeum épülete és a Múzeumkert.

Idén a korábban megszokottól eltérően egyetlen hatalmas sátorban várták a kiállítók az érdeklődőket, az asztalokon érdekesebbnél érdekesebb tárgyak sorakoztak egymás mellett. A BKV Tömegközlekedési Múzeuma a régi járműveken használatos olajlámpáit hozta el, míg a Magyar Természettudományi Múzeum állatkoponyákkal keltett feltűnést. A sátortető pedig információs táblává lépett elő.

Országos és kevésbé ismert, regionális jelentőségű múzeumok egyaránt a kiállítók között voltak, de kedves tájékoztatásban mindenki egyformán felkészült volt.

A legfiatalabb korosztályt különleges játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal célozták meg a kiállítók. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum elhozta egyik legnépszerűbb járművét, az Ikarus 311-est, amelybe természetesen be is lehetett szállni.

Ugyanekkora örömöt szerzett a gyerekeknek, hogy egy valódi mentőautó belseje is feltárult a kíváncsi tekintetek előtt, köszönhetően a Kresz Géza Mentőmúzeumnak.

Kézműves-foglalkozásokban sem volt hiány, színezőket, jelvényeket, alumíniumtárgyakat, festett cserépedényeket készíthettek az ügyes kezek.

Óriási Gazdálkodj okosan! is várta a társasozni vágyókat a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeum jóvoltából, de Budavár középkori látképét vagy a budapesti állatkert régi fotóját ábrázoló puzzle-nak is örülhettek a gyerekek.

A forgatag egyik legnépszerűbb pontja a várpalotai Thury-vár volt, hiszen itt „személyesen” a végvári vitézzel, a Dunántúl oroszlánjával lehetett találkozni és fotózkodni. Thury György, a végvári vitéz hőstettei vetekednek Szondi György, Dobó István vagy Zrínyi Miklós tetteivel, de a történelmi emlékezet mostohán bánt vele, neve lassan feledésbe merül. A várpalotai múzeum „kiemelkedő személyiségét” is latba vetve igyekszik emlékét feléleszteni.

A Magyar Nemzeti Múzeum gondos házigazdaként különleges múzeumpedagógiai foglalkozásokkal készült a jeles alkalomra.

Az érdeklődők bepillanthattak a látványraktárba, megismerhették a Herzog-ezüstök rejtett életét, audiencián találkozhattak Erzsébet királynéval.

A múzeum lépcsősora rögtönzött nézőtérré változott, az előtte felállított színpadon koncertek, előadások szórakoztatták a szép számmal kilátogató érdeklődőt.