Múzeumok rendszerváltás előtti köntösben
Az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásáron mintegy 100 kiállító standján több mint 500 művész több ezer műtárgyával és 70-nél is több kísérőprogrammal készült. Hans Knoll, a bécsi-budapesti Knoll Galéria tulajdonosa az eseményen kifejtette: ma ugyanabban a struktúrában működnek a hazai múzeumok, mint a rendszerváltás előtt.
A 6000 négyzetméteren felépült vásáron külön szekciókban mutatkoztak be a csaknem 20 országból érkezett kereskedelmi galériák, illetve művészeti projektek. Az épületek előtti parkban és a standok közötti területeken ismét megrendezik a sCULTURE szoborprogramot, és újdonságként elindult az Art Photo Budapest szekció is, amely a régió egyetlen fotóművészeti vásáraként a fotográfia műfajának sokszínűségét kívánja bemutatni.
A galériák mellett számos kerekasztal-beszélgetést tartottak a szervezők, az egyik ilyenen a rendszerváltozás utáni magyar kulturális élet esélyeiről esett szó. Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója például sérelmezte, hogy a londoni Tate Modern a pop art képviselői között nem említett meg magyarokat, holott igen szép alkotások születtek a stílus jegyében. Közben viszont nem létező horvát anyagot gyűjtött össze. Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának külügyekért felelős államtitkára, korábbi berlini nagykövet szerint a művészi szabadság előtt már a 80-as években ledőltek a falak. Nyugat és kelet között a legnagyobb különbséget abban látja, hogy a magyarok saját maguk között nem tudtak kibeszélni olyan társadalmi problémákat, amiket nyugaton igen. Ezek kihatnak a művészeti reflexiókra is. Említésre méltónak találta azokat a jóslatokat, amik szerint a különböző gazdasági lufi a képzőművészet piacán fog kipukkadni és elértéktelenednek olyan tárgyak, melyek korábban magas áron keltek el.
Hans Knoll, a bécsi-budapesti Knoll Galéria tulajdonosa a magyarországi vállalkozással kapcsolatban kifejtette: már a 90-es évek előtt hitt abban, hogy a vasfüggönytől keletre is vannak művészek, így elkezdett több budapesti galériát felkutatni. ?Az első nemzetközi kereskedelmi galériát akartuk megnyitni a fővárosban, különleges helyzetben voltunk emiatt. Sikerült munkát adni az itteni művészeknek. Stratégiai döntés volt ez, mert tudtam, hogy ez jelentős publicitást ad majd. Akkoriban egyszerű volt művészeket találni. Ugyanakkor a művészeti szcéna nem volt felkészülve a változásokra: az intézmények, a múzeumok kevés pénz felett rendelkeztek, de még ma is ugyanazok a struktúrák uralkodnak a múzeumokban, mint 89-ben, és ez nagyon sok lehetőséget elvágott, elvág.? ? mondta el véleményét. Nagyon sok meghívás érkezett be akkor az országba, a külföldi kurátorok nagyon nyitottak voltak, befogadták a keleti művészeket, de nem találtak olyan partnereket, akik a kapcsolatokat életben tartották ? jegyezte meg a problémákat, az ország ugyanis nem volt felkészülve a nemzetközi kommunikációra.
?A tavalyi évben 22 ezer fő körül alakult a látogatottság, és tekintetbe véve az esemény vonzerejét és a visszatérő vendégek nagy számát, úgy gondolom, idén akár 25 ezer fölé is emelkedhet ez a szám. Mindezek tükrében megállapítható, hogy az Art Market Budapest az Európa legjelentősebb vásárait - Bázel, London, Párizs - követő kategóriába tornázta fel magát, és meghatározó regionális vásárrá vált? ? mondta el korábban a fidelio.hu-nak Ledényi Attila, a vásár alapító-igazgatója.
A vendég: Berlin
Vendégvárosként idén Berlin mutatkozhatott be: a német főváros mintegy tíz kiállítója több száz négyzetméteren jelenik meg a Millenáris Parkban, de a berlini kortárs művészet külső helyszíneken is feltűnik majd, október 10-én pedig Berlin Napot tartanak. A Tammen und Partner például a vásár legnagyobb területen bemutatkozó galériája volt, a Galerie DAM a nemzetközileg is magasan jegyzett Vera Molnar munkáiból is kiállított, míg a Berlin Selected Artists a városban élő külföldiek munkáiból válogatott.
A sajtóbejárás keretében jelentették be, hogy az Art Magazin legszebb standnak járó szakmai díját a legfiatalabb magyarországi galériaként kiállító Trapéz nyerte el, amely Ulbert Ádám, Lakner László és Szörényi Beatrix munkáival várja a látogatókat és a vásárlókat.
Színvonalas szobrászati anyaggal jelentkezett a Bergman Galéria, a Viltin kifejezetten az AMB-re tervezett installációval mutatkozott be, a Brody Art Yard pedig rendhagyó módon csak a fizetés után árulta el a vásárlónak, hogy a megszerzett munkát melyik művészük készítette. Nagy Kriszta folytatta közismert Orbán Viktor-portrésorozatát, melynek legújabb darabjaival először a Godot Galéria standján találkozhattak a látogatók.
A fotóművészeti szekció idén teljesen kitöltötte a D épület földszintjét. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház és a Robert Capa Központ nemcsak az Art Photo Budapest szervezőjeként, hanem kiállítóként is bemutatkozott egy fiatal fotográfusok munkáiból összeállított vetítéssel és egy Mari Mahr-tárlattal. Az idősebb és fiatalabb nemzedékek között vert hidat a Várfok Galéria Korniss Péter és Misetics Mátyás képeivel, míg az Everybody Needs Art szokatlan módon képzőművészei fotóalapú munkáira épített.
A Magyar Fotográfiai Múzeum idén a nemrég elhunyt Kerekes Gábornak szentelte standját, a régió legjelentősebb avantgárd művészeti gyűjteményét birtokló horvát Marinko Sudac Stano Filko munkáit állította ki, a varsói Apteka Sztuki pedig archaikus technikákkal készült kortárs fotográfiákat mutatott be az Art Marketen.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)