Nádasdy Történelmi Fesztivál Sárváron
(MTI) - A fesztivál nyitányaként szombaton trombitaszó harsan, a várudvart kézművesek, kikiáltók, komédiások, históriás utcazenészek, igricek, jövendőmondók veszik birtokba, hagyományőrző csoportok vonulnak fel és harcászati és lovasbemutatókat tartanak, toborzótáncokat mutatnak be. Míg a várparkban magyar muzsikaszó csendül fel, huszárverbunkot énekelnek, a Nádasdy-várból török szó hallatszik, a müezzin imára hívja az embereket, jelezvén, hogy az erődítményt a törökök tartják megszállás alatt - ismertette Takács Viktor, a fesztivál szervezője.
Hozzáfűzte; a Nádasdy-vár a történelem során "első alkalommal kerül török kézre", a sárváriak ugyanis soha nem vesztettek csatát a török-oszmán hadak ellen. A mezőváros maroknyi csapata mindig "dacolt" a török túlerővel, 1532-ben is visszaverték a török ostromot. A történelmi napokon viszont "harc nélkül feladták" a várat, hogy aztán látványos ostromjátékkal visszafoglalhassák a Gölbasi Vitézei Egyesület tagjaiból és a Pápai Huszáregyesület vitézeiből álló oszmán-török seregtől.
A várat a hagyományőrző egyesületek tagjaiból verbuválódott sereg ostromolja meg. Fegyverekkel, muskétákkal, ágyúkkal, szablyákkal indulnak harcba a törökök ellen, és estére már ismét a magyar vitézek kezén lesz a vár, amit tüzes íjászbemutatóval, győzelmi vigalommal ünnepelnek meg - tette hozzá a fesztiválszervező.
Vasárnap párbajokkal, viadalokkal, haditornával, huszárok lovas bemutatójával, vidám vásári komédiákkal folytatódik a program. Bemutatják az oszmán hódítók és a magyar huszárok tábori életét, a török bazárt, a háremet, korabeli táblás játékokkal, ólomkatonákkal lehet majd kipróbálni a különféle stratégiai játékokat.
Takács Viktor elmondta, hogy a sorban a negyedik történelmi fesztivált a Nádasdy család emlékére rendezi meg a Vas megyei város. Emlékeztetett rá, hogy az ország három részre szakadása után (1541) a Nádasdyak tették a mezővárost kulturális és vallási központtá. A főúri család patronálásával Sárváron valósult meg először a szegények általános és kötelező iskoláztatása, Nádasdy Tamás hozta létre azt a nyomdát, ahol 1541-ben Sylvester János fordításában megjelent az első magyar nyelven nyomtatott könyv, az Új Testamentum.