Sam Havadtoy (Havadtői Sámuel) kortárs magyar művész, ebből mindhárom szó fontos: megvan ugyanis a diktatúrákkal kapcsolatos élettapasztalata, de művészként képest kortárs szemmel, iróniával nézni ezekre az egykor rettegett figurákra – mondta el a kiállítás szerdai megnyitóján a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária emlékeztetett, a Havadtoy kortársaiként született magyaroknak évtizedekig kellett együtt élniük az olyan Lenin-szobrokkal, amilyeneket a művész a rá évtizedek óta jellemző anyag, a csipke felhasználásával újraalkotott siket, vak és néma Leninekként. Ezek a fanatikus diktátorok valóban nem voltak kíváncsiak a valóságra, hiszen saját utópiájukban élnek – jegyezte meg. A kiállításban látható Lenin-mellszobrok nagyobbak, mint a Sztálin-büsztök – hívta fel a figyelmet a főigazgató, hozzátéve: az igazi ősgonosz valóban Lenin volt, Sztálin a gyakorlat embereként az ő rémálmát valósította meg.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója felidézte, hogy a szocializmust építő Szovjet-Oroszország, majd később a Szovjetunió hét évtizeden keresztül kísérletezett az új társadalom felépítésével. A megvalósult szovjet modell az első pillanattól az utolsóig totális diktatúra volt, legitimációját pedig a terror biztosította. Ígéretei ellenére sem bőséget, sem testvériséget, sem szabadságot nem hozott, ám világszerte több mint 100 millió ember életét követelte – jegyezte meg. Fekete Rajmund az MTI-nek elmondta, a kiállítás címe Martin Malia amerikai történész kommunizmusról megfogalmazott szavait idézi.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Sam Havadtoy még akkor sem tudott elszakadni a magyarságától, amikor ezt, távol Magyarországtól, megpróbálta. Van azonban egyvalami, amiben nem karakteresen magyar: az örökös derű – közölte.
Sam Havadtoy felidézte, hogy a kiállítás anyaga tíz év alatt készült el, először a Lenin-, majd a Sztálin-büsztök, végül a tárlaton látható két festmény. Ezek történetéről szólva elmondta, hogy Oroszországban néhány éve, amikor Vlagyiszlav Izmailovics 1924-ben Leninről festett portréját készültek restaurálni, a vászon túloldalán rábukkantak Ilja Galkin II. Miklós cárról korábban festett portréjára. Sam Havadtoy mindkét alkotást, immár külön vásznakon, újraalkotta saját jellegzetes stílusában – az orosz történelem két nevezetes alakjának így a csipke nyújt hátteret.
Mint a Terror Háza Múzeum közölte, a kiállításon látható három Lenin-büszt a művész adományaként az intézmény tulajdonába került.
A nyitóképen Sam Havadtoy. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
