Egyéb

Nagy csend, aztán ugyanúgy - T.ERROR-KIÁLLÍTÁS

Archív 2008. október 6.
Míg fent, a Műcsarnok nagy termeiben valami homályos ügynek szentelt tárlat látható, ez az izgalmas, szellemes és jól kigondolt, jól válogatott anyag a büfé mögötti kis szobányi kiállítótérbe szorult. Kár, hogy így lett, mert a jelenléte ennél sokkal hangsúlyosabb is lehetne.
 

A "t.error" című kiállítás alcíme már lop némi kételyt a terrorizmus elleni nemzetközi gerjedéssel szemben: "A félelmed egy külső tárgy", ajánl nézőpontváltást Erdősi Anikó, a kurátor. A művészek Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból, Kolumbiából, Finnországból, Dél-Koreából és Pakisztánból jöttek, ketten pedig a hazai mezőnyből. A művek fotók, rajzok, nyomatok, objektek és videóinstallációk, akciók és performanszok dokumentumai, jellegzetesen kortárs műfajok, amint a látásmód is nagyon friss, éles, radikálisan tagadja a a témából következő kliséket. Mert ez a néhány alkotó olyan erővel közelíti meg azt a burkolt erőszakot, amit a média által nyújtott képek a félelem felkeltésére alkalmaznak, hogy az már inkább polgári engedetlenségnek tűnik. De a felvetések egytől egyig helytállók.

 

Siemon Allen például az amerikai trafikokban árusított nacionalista gyűjtőkártyákból állított össze egy falnyi installációt, a kártyákon hadászati eszközök, politikusok és a "nemzeti bátorságot fokozó" harci jelszavak olvashatók, célközönsége a 8-14 év közötti korosztály. A finn Jari Silomäki "háborús" fotói kivétel nélkül európai városokban készültek 2007-ben, békeidőben, nyugodt járókelők és alvó városnegyedek csöndjében - de a fotó beállítása, az elmosódó párák, a hosszan exponált léptek és az életlen beállítások tökéletesen hozzák egy haditudósító eszköztárát. Hasonlóan békés pillanatokat ragad meg Xaviera Simmon: egy játszótér eseményeit kimerevítve szörnyű tragédiát sugall. A Bush-féle "terror elleni doktrínából" csinál parafrázist Rainer Ganahl egy köztéri performansszal, Alia Hassan-Khan pedig szülőföldje, Pakisztán terrorista országgá minősítését "minősíti" egy piros bőrönd történetével.

 

Az ukrán emigránsból amerikaivá lett Bryan Zanisnik zseniális videója - talán helyhiány miatt - a galéria előterébe, az ajtó mögé szorult: a felvételen a még gyerekkorában leforgatott "játék" látható, amit ő írt, rendezett és a nagyi játszott el, sok szerepben: mint bérgyilkos, mint Vietnámban harcoló katona, mint Kennedyt sirató amerikai polgár. A nagyi persze zseniálisan játszotta végig a XX. század minden erőszaktípusát. A tárlat másik hangsúlyos műve Schneemeier Andrea akciója, ez szeptember 11-én kezdődik a Moszkva térre kihelyezett Félelmek ideiglenes irodájának munkájával, majd a járókelőkkel kitöltetett kérdőívek, papirosok is bekerülnek a kiállításra.