Nagy ókori kikötőt találtak Izraelben
Az ásatások során előkerültek az egykori mólókat alkotó nagy szikladarabok. Feltártak olyan nagy, megmunkált köveket is, amelyek egykor valamilyen épület falait alkothatták. A legérdekesebb leletek közé tartoznak az ötször nyolcméteres "burkolólapok", amelyeket két kőfal között fektettek le.
? Ez valószínűleg sólya lehetett, a hajók vízre engedéséhez vagy a partra vontatásához nélkülözhetetlen csúsztatópálya. Vélhetőleg hadihajók használhatták ?magyarázta Kobi Sarvit, az Izraeli Régészeti Hatóság búvárrégészeti részlegének igazgatója, hozzátéve, hogy további vizsgálatok szükségesek e feltételezés alátámasztásához.
A szakember szerint a leletek módszeres rombolásról tanúskodnak. Azt nem lehet tudni, hogy a pusztítást I. Ptolemaiosz Szótér vitte-e véghez i. e. 312-ben, vagy a makkabeusfelkelés során rombolták le i. e. 167-ben, esetleg más esemény vetett véget a kikötőnek.
A kövek mellett több ezer kerámiatöredéket találtak, köztük több tucat ép cserépedényt, valamint fémtárgyakat tártak fel. Az első vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy az edények egy része az égei-tengeri szigetekről, egyebek közt Rodoszról, Koszról származik, de találtak a Földközi-tenger partvidékéről érkezett portékát is.
I. Ptolemaiosz Szótér (i. e. 367 ? i. e. 282.) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első királya volt i. e. 305-től haláláig. Júdás Makkabeus vezetésével felkelés tört ki (i. e. 167?142), és a maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a szír?görög megszállók felett.