A nagy politika hatása a kisemberekre
Március 15-én indul útjára Rudolf Péter kosztümös roadmovie-ja, a Kossuthkifli a megújuló Dunán. A premier előtt az alkotók és a színészek tartottak sajtótájékoztatót a Nemzeti Múzeumban. Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója szerint akár egy új Tenkes kapitánya vagy Kőszívű ember fiai is lehet a sorozatból.
A hagyomány folytatásának nevezte Szabó László Zsolt a hamarosan elinduló Kossuthkiflit. Kifejtette, hogy a közmédia visszatér gyökereihez, és újra saját tévéfilmeket gyárt. Megjegyezte, hogy remélhetőleg nem kell sokat várni egy hasonlóan nagyszabású tévés műsorra. Rudolf Péter, a sorozat rendezője és producere elmondta, hogy amikor olvasta Fehér Béla regényét, tudta, ez a mű mozgóképre kívánkozik. A forgatókönyvet Hársing Hildával közösen írta, aki kiemelte a számos, színes szereplőt, az élvezetes, humoros nyelvezetet. Kapitány Iván operatőr szót ejtett a több száz eredeti helyszínről, ahol a sorozat forgott, és arról, hogy ahol nem volt lehetőség erre, ott a green boxot és a CGI-t hívták segítségül.
Fehér Béla, a sorozat alapját adó könyv szerzője felelevenítette, mennyire megdöbbent, amikor először kilátogatott a forgatásra. „Úgy éreztem, hogy nincs közöm ahhoz, ami ott történik. De aztán megbarátkoztam vele, ráismertem, majd drukkoltam neki, hogy jól sikerüljön. Úgy sikerült sorozatformába önteni, hogy megőrizte a könyvem szellemiségét és iróniáját” – fejtette ki.
Rudolf Péter szerint ez a sorozat arra is jó, hogy a színészek egy új generációja mutatkozhasson be a tévében, hiszen a több, mint száz fős színészgárdában nagy számban vannak fiatal tehetségek, akiknek ez az első ilyen munkájuk. Sokat castingolt, hogy megtalálja a megfelelő színészeket, bár volt olyan, hogy rögtön tudta, kinek kell adnia azt a bizonyos szerepet.
A sajtótájékoztatón résztvevő színészek egy-egy anekdotával emlékeztek meg a forgatásról: Reviczky Gábor arról mesélt, mennyire kellemetlen kosztümös filmet forgatni, mivel neki csak a műfogsorral rengeteg gondja volt, nem beszélve Nagy-Kálózy Eszter 2,5 órás sminkjéről. Kőszegi Ákos egy 19. századi James Bondként jellemezte karakterét, és a legnagyobb élménye egy vaddisznóval való találkozás volt. Kálloy Molnár Péter csupa jóra emlékezett: megtanult postakocsit hajtani, amiről diplomája is van, és közel került rengeteg állathoz. Haumman Péter is élvezte, hogy állatokkal dolgozott, a lovakat például kollégáinak tekintette. „Életemben először és utoljára fordult elő, hogy én egy lovat legyezzek” – mondta.
Lengyel Tamás hálás szerepnek élte meg karakterét, és élete legnagyobb élményének nevezte a forgatást. Scherer Péternek azért tetszik a Kossuthkifli, mert egy legendás korról szól, de akiket a történelemórákról ismerünk, csak említés szintjén jelennek meg, és a polgárok szemszögéből mutatja be szabadságharcot. Rudolf Péter is ezt emelte ki, úgy fogalmazott: „a nagy politika hatása a kisemberekre.”
Újságírói kérdésre az alkotók és az MTVA vezérigazgatója kifejtette, hogy a 816 millió forintos költségvetést kreatívan és gazdaságosan használták fel. Kapitány Iván megjegyezte, hogy ebből a pénzből valóban le lehetne forgatni három, a mában játszódó nagyjátékfilmet, de egy kosztümös, maszkok hatalmas sorát felvonultató és CGI-t használó produkciónál ez egy közepes költségvetésnek fogható fel. Szabó László Zsolt hangsúlyozta, hogy nem csak egyszer fogják látni a nézők, és reméli, hogy ez lesz a mostani nemzedék Tenkes kapitánya.
Bodor Máté