A történet helyszíne Nagybánya, ideje az 1918–19-es évforduló. Szálinger Balázs színdarabja történeti hitelességgel szól erről a háború és spanyolnátha-járvány sújtotta zűrzavaros időszakról, a megszállás előtti napokról és arról, hogyan élték meg a román hatalomátvételt.
A Kispiac téri Kályha nevű kocsmában találkozik össze magyar és román, kegyelt és kegyvesztett, szűz és cafka, civil és katona, festők és földönfutók – miközben Kályha Kati mindent megtesz, hogy túléljen, és megvédje az övéit. „A dráma fókuszában egy eseményteli erdélyi fél év áll, a történelem viharát egy kis közösségen keresztül érzékeljük. Egy történelmi kort igazán az emberi történéseken keresztül lehet megragadni, és egy korszakról csak utólag tudjuk eldönteni, hogy mennyire volt sűrű és vészterhes. Azt gondolom, a jelen időnk is ilyen viharos: minden felgyorsult, erősebbek az érzelmek, egyre több az agresszió, és nő a különféle szándékok egymásnak feszülése” – mondja Rusznyák Gábor, aki 17 év után újra rendez a Radnótiban.
Szálinger Balázs is visszatérője a Radnótinak. Az Oidipusz gyermekei című drámáját 2009-ben Valló Péter állította színpadra. Sokoldalú, kísérletező kedvű alkotó, aki sok szállal kötődik Erdélyhez. Hosszabb ideig élt Nagyváradon és Kolozsváron is. 2020 őszén egy hónapot töltött Nagybányán azzal a céllal, hogy anyagot gyűjtsön egy formálódó Trianon-darabhoz. Ez lett az 1919-es román megszállásról szóló Kályha Kati.
„Elég sok kocsmárost ismertem meg eddigi életem során, a kocsmába sok öröm és bánat megérkezik történetek formájában, de Kati mögött nincsen konkrét személy, akit látok. Az első Kályha Kati, akit látni fogok nagy örömmel és kíváncsisággal, Kováts Adél lesz” – nyilatkozta a József Attila-díjas költő.
Kályha Kati igazi túlélő, egy szívember, aki ebben a viharos helyzetben is próbál racionális maradni.
A kétszeresen özvegy kocsmatulajdonost Kováts Adél kelti életre: „Kályha Kati egy helyi Kurázsi mama, egy igazán markáns asszony. A darabban úgy hivatkoznak rá, hogy Kati, az isten – ha nem is isten, de kétségkívül olyan figurája a közösségnek, aki szereti kézben tartani a dolgokat, hogy mindenre rálátása legyen. Furcsa keveréke a diktatórikus hajlamnak és a tyúkanyóságnak: sokféle ember megfordul a kocsmájában, szállást és ételt ad a hajléktalanoknak, de cserébe vannak elvárásai is. Családcentrikus nő, akinek mindene a két gyermeke, akiket egyedül nevel, és mindent annak a célnak rendel alá, hogy ki tudja őket emelni ebből a közegből.”
Kályha Kati gyerekeit Nagy Márk és Berényi Nóra Blanka játssza. László Zsoltot koporsóárusként, Schneider Zoltánt szőlősgazdaként láthatjuk. Utóbbi fiát, a frontról visszatért katonát Baki Dániel, Cafkát Mészáros Blanka, Sporit Pál András, a városházi titkárt Rusznák András, a festőt Porogi Ádám, a rendőrkapitányt Gazsó György alakítja. Először játszik a Radnótiban Bácsi szerepében Nagypál Gábor. A produkcióban öt egyetemi hallgatót (Sas Zoltán, Berkó Boglárka, Polák Ferenc, Tóth Dominik, Juhász Vince) is köszönthetünk. A díszletet Khell Zsolt, a jelmezeket Tihanyi Ildi tervezte.
Fotók: Dömölky Dániel
