A kutatók szerint az észak-spanyolországi El-Castillo barlang falán található a legrégebbi emberi műalkotás; erre a következtetésre a több mint 40 ezer éves festmény felületén található természetes lerakódások vizsgálata után jutottak a szakemberek.
Ez arra az időre tehető, amikor a modern ember anatómiailag már úgy nézett ki, mint mi, és már együtt élt Európában "unokatestvéreivel", a neandervölgyiekkel. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a művészeti alkotások időben megelőzik az európai Homo sapienst, vagyis kizártnak tartják, hogy a modern ember munkája legyen. ? Nem lenne meglepő, ha a neandervölgyiek Európa első barlangművészei lettek volna ? közölte Joao Zilhao, a Barcelonai Egyetem professzora.
A neandervölgyi embereket gyakran úgy festik le, mint egy állatias, durva ősembert, azonban a régészeti leletek mindezt megcáfolják: eltemették halottaikat, saját kezűleg gyártott, összetett eszközöket használtak és dekorálták is azokat. 2010-ben Zilhao és kollégái egy spanyol helyszínen kagylókban piros és sárga festéket találtak, amiket elképzelhető, hogy sminkszerűen, testfestés gyanánt használtak.
Mielőtt a neandervölgyiek 30 ezer évvel ezelőtt kihaltak, keveredtek és elvegyültek a modern emberek között, így DNS-állományunk 1?4 százaléka tőlük származik. A mai ember őse 41-42 ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg az európai színtéren.
A barlangrajzok korának meghatározásánál a régészek egy viszonylag új módszert alkalmaztak. A radiokarbonos meghatározás helyett ? mivel az hajlamos a szennyeződésre és ezáltal kevésbé pontos adatokat nyerhetnek ki belőle ? Zilhao és társai az urán-tórium vizsgálatot hívta segítségül.
De kinek is a motívumai díszítik a barlang falát? Zilhao szerint a kormeghatározás után biztosra mondhatjuk, hogy a műalkotás minimum 40 800 éves. ? Ez lehet néhány száz vagy néhány ezer évvel is idősebb, egy a lényeg: a minimum korhatár idején még nem voltak Európában őseink ? mondta. Paul Bahn brit régész is egyetértett spanyol kollégáival: "a kort nézve, úgy gondolom, ez nem kérdés, a neandervölgyiek voltak a barlangrajzok megalkotói."
Más kutatók azonban nem olyan biztosak mindebben, hiszen időbeli átfedés van a neandervölgyieknek tulajdonított rajzok és a modern ember európai megjelenése között. Chris Stringer, a londoni Természettörténeti Múzeum kutatója szerint a brit szigeteken talált 41 ezer éves és a Németországban fellelt emberi maradványok és tárgyak a korai emberhez köthetőek. Úgy véli, a barlangrajzok alkotóinak jelöltjeit még mindig a modern emberek között kell keresnünk.
