A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezekedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén (Baraceve spilje).
A hétvégén megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból (kb. 200 000–45 000 évvel ezelőtt) származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek. Tihana Ostrina, a Barac-barlangok közintézmény-igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében.
Az ősmaradványt – más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt – a Speleon nevű, leendő föld alatti örökség központjában állítják ki, melyet várhatóan 2023 végén nyitnak meg – mondta Ostrina, hozzátéve, hogy a felfedezés nagy motivációt jelent a kutatás folytatásához, mert „bárhol ásnak, találnak valamit”. Úgy vélte: a barlangok „a Föld utolsó feltáratlan területei”.
Ivor Karava, a zágrábi archeológiai egyetem professzora elmondta: Francois Bordes Rives francia régész őskőkori iparágak bemutatására kidolgozott statisztikai tipológiai vizsgálati módszere szerint egy szögletes kaparóról van szó. Rámutatott: „Ezek az eszközök jellemzők a középső paleolitikum időszakára, azaz a moustéri kultúrára, amelyet Európában a nenandervölgyi emberhez kötnek.”
A kaparó szilíciumkőzetből készült, amelyet gyakran használtak a neandervölgyiek, de az őket megelőző és utánuk élő főemlősök (hominini) is. Ehhez hasonló eszközöket találtak már a közép-dalmáciai klicevicai Vinica- és Velika pećina-barlangban, amelyekről a szénizotópos kormeghatározás egyértelműen kimutatta, hogy a moustéri korszakból származnak – derült ki a konferencia munkaanyagából.
Nyitókép: Shutterstock/Gorodenkoff
