Törőcsik Mari a Heves megyei Pélyen született, szülei pedagógusok voltak. Sok időt töltött gyerekként nagyapja kis mozijában, ahol arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola elsőéves operettszakosaként lett Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszereplője. A rendező – akti a körhintáért Arany Pálmára jelöltek Cannes-ban – javaslatára kezdte használni a születésekor kapott Marián helyett a Törőcsik Mariann, majd Mari nevet. 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: „Anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát.”
Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg. A színésznő épp a hetekben nyilatkozta, hogy sajnos nem áll többet színpadra egészségi állapota miatt. Nekünk az a legfontosabb, hogy minél tovább legyen egy Törőcsik Marink, akinek annyi fantasztikus alakítást köszönhetünk. Kedvenc filmszerepeiből idézünk fel néhányat.
Édes Anna (1958)
Fábri Zoltán hatalmas életművének filmtörténetileg legjelentősebb szakasza a szocialista realizmusból kilépő és az új hullámot előkészítő átmeneti periódus, az 1954 és 1962 közötti időszak.
A rendező nem a korszakra jellemző, „osztályharcos” módon és szemlélettel nyúlt Kosztolányi történetéhez, azaz nem kapott túlzottan nagy hangsúlyt a Tanácsköztársaság bukása, sem Anna és a Vizy család közti társadalmi szakadék. Maga Kosztolányi is „túllépett” ezen, a cselédlány megmagyarázhatatlan tettével a lélek kiismerhetetlen mélységébe kalauzolta olvasóit.
A Körhintában felfedezett Törőcsik Mari játékának és különösképpen a lázálomjelenetben – mely a könyvben nem szerepel – alkalmazott képi kifejezőeszközöknek köszönhetően nagy drámai erővel jeleníti meg tragédiát, melyet a kiszolgáltatottság okoz.
Szerelem (1970)
Makk Károly a hatvanas évek elejétől szerette volna Déry Tibor elbeszéléseit megfilmesíteni. A forgatókönyv a Szerelem és a Két asszony című novellákat kapcsolta össze. Az '56 után bebörtönzött író személye és a kényes téma miatt a film végül csak 1970-ben készülhetett el.
A Szerelem a magyar filmtörténet egyik legszebb alkotása. A lineáris elbeszélést folyamatosan megtörik a szereplők belső gondolatai és emlékei. A rendező Tóth János operatőrrel igazán intim világot teremtett: egy világot, mely dacol a külvilág kegyetlenségével. A film nagy emberi érzelmekről és az elmúlásról mesél. A Szerelem az emberi tartás és a hűség erejét, az elnyomással szembehelyezkedő egyént élteti.
A film számos nemzetközi elismerés mellett 1971-ben elnyerte a cannes-i zsűri díját, 2016-ban pedig újra bemutatták a nívós fesztiválon.
Szerelmem, Elektra (1974)
Gyurkó László színdarabját állandó forgatókönyvírójával, Hernádi Gyulával dolgozta át Jancsó Miklós, akit elsősorban a mű politikai töltete érdekelt. Sziklás, vad hegyeket és tengert képzeltek a történethez, de sem Jugoszláviában, sem Szlovákiában nem találtak megfelelő helyszínt. Visszatértek Apajpusztára, ahol a Szegénylegényeket (1965) és a Csend és kiáltást (1968) forgatták. A Szerelmem, Elektra forgatása különösen nehéz lehetett a stáb számára: ha csak egy ember hibázott a tömegjelenetekben, az egészet újra kellett venni. A filmben a szokásosnál is kevesebb – és hosszabb – beállítással dolgoztak, a korábbi Jancsó-filmekkel ellentétben a szövegben nem improvizálhattak. Minden snittet legalább egy napig próbáltak.
A Szerelmem, Elektra Jancsó Miklós formailag legbravúrosabb alkotása. A mindössze 12 beállításból álló film csúcsra járatja a hosszú snittekkel, elvont szimbólumokkal és koreografált mozgásokkal operáló jancsói stílust.
Szamárköhögés (1987)
Vajon milyen volt megélni az 1956-os forradalmat a gyerekeknek? Iskolába menniük nem kellett, a felnőttek pedig kissé megbolondultak: a Szamárköhögésben a papa pizsamában táncol, megpofoz valakit, és levelet fogalmaz Hruscsovnak, a nagymama, azaz Törőcsik Mari pedig egy átlőtt kenyérrel jön haza.
Gárdos Péter nem forradalmi hősökről forgatott filmet, hanem esetlen, félős kispolgároktól, akik a lakásban lapulva, a rádió mellett izgulva vészelték át a forradalmat, mindezt a három együtt élő generáció konfliktusaival együtt bemutatva, sajátos, keserű humorral. A forradalom felnövéstörténet is lesz a gyerekszemszögön keresztül, hiszen valahol ez törölte el a naiv, fiatal ártatlanságot is.
A kritikusok nem fogadták itthon kitörő örömmel a Szamárköhögést, mert úgy vélték, nem illik a szatirikus hangvétel ’56-hoz. Nemzetközi fogadtatása azonban pozitív volt, a chicagói filmfesztiválon Arany Hugóval díjazták, mára pedig a filmklasszikusok között tartjuk számon.
Aurora Borealis (2017)
Mészáros Márta filmje, az Aurora Borealis – Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az '50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert.
Cikkünkhöz Korda Eszter és Soós Tamás a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum oldalán megjelent írásait is használtuk.
Törőcsik Mari több filmje – köztük a Szamárköhögés, az Aurora Borealis, az Édes Anna és a Szerelem – elérhető a Filmio kínálatában.
Nyitókép: Törőcsik Mari 1965-ben, forrás: Fortepan / Kotnyek Antal
