A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, azaz az MCC múlt héten közölte: 98,4 százalékos tulajdonosává vált annak a Libri Csoportnak, amelyben már korábban is jelentős részesedéssel rendelkezett.
Balogh Ákos alapító, aki a tranzakciót követően igazgatósági tagként segíti a Libri Csoport további fejlődését, közölte: „Örülök, hogy egy olyan befektetőnek adhattam el a céget, amely elkötelezett a magyar könyvpiac iránt”. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója pedig így nyilatkozott: „A Mathias Corvinus Collegium mint Közép-Európa legnagyobb tehetséggondozó intézménye és tudásbázisa hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában, így ez a lépés is illeszkedik az MCC sokoldalú tevékenységéhez. A Libri vállalatcsoporttal sikeres éveket tudhatunk magunk mögött, az MCC a korábbi részesedésére is minden értelemben jó befektetésként tekint, így részünkről a leglogikusabb lépés a tulajdoni hányad növelése volt. Elkötelezett, tőkeerős tulajdonosként hosszú távon garantáljuk a magyar könyv jövőjét”.
A hír nagy port kavart a könyvszakmában. A bejelentést nyilvánosan kommentálta Krusovszky Dénes író, Péterfy Gergely író, Bödőcs Tibor humorista, író, Czinki Ferenc író, a Szépírók Társaságának elnöke és Peer Krisztián költő is. A kritikákat megfogalmazók szerint az MCC állami hátterű szervezetként a többségi tulajdonlással veszélyezteti a piaci folyamatokat, a kormányzati érdekek mentén alakítva azokat. Az MCC főigazgatója, Szalai Zoltán az eddigi együttműködés szorosabbra vételét látja az eseményben, a Magyar Írószövetség pedig múlt héten kiadott közleményében együttműködéséről biztosította a nyilvánosságot, kiemelve, hogy tagjai várakozással tekintenek az elkövetkező időszakra, a kiegyensúlyozottabb piaci működés megteremtésében bízva.
Az eseményeket megelőző néhány hétben a Magyar Kultúra magazinnak Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a Libri kiadóként és terjesztőként is elkötelezett a sokszínű könyvpiac mellett: „[…] mindenki, minden kiadó minden szerzője fontos, aki hozzáad ehhez a piachoz, egy értékesítőnek pedig mindegyik potenciális szereplőre szüksége van, hogy fennmaradhasson.”
A Libri-tulajdonosváltásról L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, író, költő, korábbi politikus is nyilatkozott az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte a Mathias Corvinus Collegium többségi tulajdonlása előidézhet olyan helyzetet, amelyben a független könyvkiadás is előnyhöz juthat a nagy könyvkiadók mellett, így elősegítheti a magyar könyvpiac diverzitását. A könyvkiadás és a könyvkereskedelem összefonódását ugyanakkor problémásnak találja.
„Az elmúlt másfél évtizedben számtalanszor elmondtam, hogy szerencsés nyugati országokban ez a két terület [a könyvkiadás és a könyvkereskedelem] versenyjogi okoknál fogva sem keveredik össze. Tehát a nagy könyvterjesztő cégek nem tulajdonosai könyvkiadóknak. Magyarországon abba az irányba mentünk el – és itt az elmúlt 15 évben még inkább ebbe az irányba tolódott a könyves szakma –, hogy ez a kettő teljesen összekeveredett. Ez egy egészségtelen tendencia szerintem, de ez egy adottság, amellyel nem tudunk mit kezdeni.”
Ez a helyzet L. Simon szerint ahhoz vezetett, hogy a nagy kiadók termékei eleve előnyből indulhattak azon kiadókkal szemben, amelyek mögött nem állt egy nagyobb kereskedelmi-terjesztői hálózat. „Akkor, amikor én az elmúlt 15 évben többször azt mondtam, hogy egészségtelen ez a szerkezet, az előbb említett urak [a műsorban Krusovszkyt és Czinkit emelték ki] egyáltalán nem álltak mellém, mert abban a pillanatban haszonélvezői voltak a rendszernek. (...) Azok a szerzők, akik most nagyon aggódnak, valójában állami támogatás nélkül még ebben a piacorientált csoportban sem tudják megjelentetni a könyveiket” – tette hozzá.
