A Múlt-koron többször is beszámoltunk a holland politika és közvélemény aktuális, érzékeny témákat felvető vitájáról: a holokauszt pusztításának jelképévé vált kislány, Anna Frank vitatott állampolgárságáról. A vita egy holland tévéműsor kapcsán robbant ki: a minden idők legnagyobb hollandjait közönségszavazással megválasztó műsor közben a holland társadalom jelentős része döbbenten tudta meg, hogy Anna Frank nem volt holland állampolgár.
Parlamenti képviselők csoportja ekkor azt indítványozta: adjanak Annának posztumusz - vagy akár jelképes - holland állampolgárságot. Rita Verdonk bevándorlási és integrációs miniszter azonban közölte: erre a hatályos jogszabályok alapján nincs lehetőség.
Anna Frank 1929-ben született Németországban, szüleivel 1933-ban menekült el a náci rezsim elől Hollandiába. A Frank-család hivatalosan hontalanná vált, miután a náci kormány megfosztott állampolgárságától minden német zsidót, aki elhagyta Németországot. Ez a rendelkezés a háború után azonban - természetesen - érvényét vesztette.
Politikusok, történészek és más értelmiségiek azonban továbbra is hallatják hangjukat és kifejtik álláspontjukat a holland médiában. Patricia Bosboom, az Anna Frank Múzeum szóvivője azt nyilatkozta: "Hollandnak tekintjük Annát. Hollandul írt, hollandul tanult. Annyira holland volt, amennyire csak lehet."
A De Volkskrant, a vezető baloldali napilap ezt írta: "Anna Frank nemcsak a nácik pusztítás szimbóluma, hanem Hollandia tehetetlenségének is a zsidók megmentésében." Az antiszemitizmust "mint jelenséget nem ismerték el" a 30-as évek Hollandiájában, tette hozzá a lap.
Az NRC Handelsblad című esti lap szerint pedig ha utólag állampolgárságot adnának Annának, "ahhoz mérető cinizmus volna, mint amikor a Szovjetunióban kiradírozták a nemkívánatossá vált elvtársakat a fényképekről".
