? 1991-ben, a megalakuláskor hat dunaújvárosi barát állt össze. Számított ez, vagy ugyanott tartana ma a Quimby, ha hirdetés útján toborzott pesti srácok lettek volna a tagok?
Mikuli Ferenc: ? Biztos, hogy sokat számított. Nagyon nagy szerencse is kell ahhoz, hogy korai stádiumban összeálljon egy zenekar alapja, és ezt a szerencsét nagyban segíti, ha a tagok barátok. Erősnek is kell maradni ahhoz, hogy idővel több legyen a csapat egy gimnáziumi zenekarnál, át kell vészelni a mélypontokat, elengedhetetlen a jó hangulat, mint ahogy az is, hogy építsük egymás személyiségét ? mindez pedig sokkal könnyebben megvalósul baráti társaságban.
? Gondolták volna, hogy 20 év múlva itt lesznek?
Mikuli Ferenc: ? Nem, mert nem is vágytunk a sikerre, nem abban a közegben éltünk. Alternatív világ vett minket körbe a 90-es évek elejétől, és ebben nem az volt a fontos, hogy sikert érjünk el. Inkább az, hogy értéket képviseljen a zene és a szöveg, az egész együtt. Visszagondolva persze nagyon jó volt megélni, hatalmas élményt jelentett, ahogy fokozatosan nőtt a nézőszám.
? Apropó, dalszövegek: a legtöbb kicsit szomorkás, melankolikus, olyasmire hívja fel a figyelmet, ami nem jó vagy nem jól működik. ?Az ördög magyar hangja? tudatosan vállalt szerep vagy egyszerűen csak egy másik daluk címe igaz: ?Magam adom??
Balanyi Szilárd: ? Olyan szöveg születik, amilyen az írója. Nálunk Livius és Tibor írják a dalszövegeket, és egyik embert sem úgy ismerem, mint aki elvárásoknak engedelmeskedve írna. Azt írják meg, ami őket foglalkoztatja, olyan stílusban, amilyenek ők. És ők ilyenek.
Mikuli Ferenc: Igen, ?Az ördög magyar hangja? dolog nem véletlen, ez főleg Tibi világa: benne van mindaz, amin keresztülment. De a rossz dolgokat is alkotó emberként élte meg, minden megjelenik a festményeiben és a dalszövegeiben is. Ebbe az ő nagyon színes világába beletartozik az ördög és az angyal is. Bár a szövegek nem mindig könnyen érthetőek, de nagyon szép világot alkotnak, azt gondolom, nagyon jó, hogy ők ketten kiírták magukból ezeket a dalokat.
? Már számtalan stílust, műfajt beolvasztottak a Quimby zenéjébe, tudják már, melyik kerül sorra a következő albumon? Van még olyan, amelyik kimaradt?
Mikuli Ferenc: ? Egyelőre nem tudjuk, milyen lesz a következő album, ez nem úgy zajlik, hogy előre meghatározunk bármit is. Jövő tavasszal mindenki elvonul pihenni egy kicsit, mondjuk úgy, alkotói szakasz következik: ilyenkor mindenki ötletel, gondolkodik, szabadjára engedi magát, és majd ezekből az ötletekből rakjuk össze az új albumot ? valamikor, amikor úgy érezzük, készen van. Az utolsó lemez nekem egy kicsit amolyan ?most már öt éve nem adtunk ki CD-t, adjunk már ki egyet? lemez lett. Nagyon sokféle zenét játszunk rajta, talán emiatt is van, hogy a koncerteken kevesebb dal bukkan fel róla. Ezt nem biztos, hogy jó lenne megismételni. Nem tudom, milyen lemezeket csinálunk még, de az biztos, hogy nagyon jó dalok lesznek, mert az ötletekhez valahogy mindenki úgy tudja hozzáadni a maga részét, hogy attól a végeredmény csak még jobb lesz.
? Ha egy lakatlan szigetre csak egyetlen Quimby-lemezt vihetnének magukkal, melyik lenne az? Vagyis megcsinálták-e már a legjobb Quimby-albumot?
Mikuli Ferenc: ? Szerintem nem. Nagyon sok értékes dolog van az eddigi lemezeinken, de olyan album nincs, amelyikre azt mondanám, biztosan azt vinném.
Balanyi Szilárd: Én egy Quimby válogatásalbumot vinnék? Vagy mp3-ban az összeset.
? Egyáltalán albumban gondolkodnak még? Vannak előadók, akik szerint már fölösleges komplett lemezekben gondolkodni.
Balanyi Szilárd: ? Én azok közé tartozom, akik szerint jó dolog a lemez, szeretem kézbe venni, végighallgatni. Ettől függetlenül az újfajta megjelenésektől sem zárkózom el, például ha egy-egy dalt esetleg a weboldalunkról lehet letölteni. Hogy konkrétan milyen lesz a következő megjelenésünk, még nem dőlt el.
Mikuli Ferenc: ? Úgy látom, egyre kevésbé a forma a fontos, sokkal inkább az, hogy mindig megjelenjünk valamivel. Az utóbbi időben is adtunk ki ?kislemezeket? négy-öt felvétellel, valami extrával. De tényleg nem dőlt még el semmi, most sokkal inkább a filmünk foglalkoztat minket. Készül ugyanis rólunk egy film, és közben tele vagyunk ötletekkel, gondolatokkal egy saját filmet illetően is. Livius például egy egészen furcsa filmes ötleten agyal: a hétköznapjainkból, ahogy élünk, ahogy poénkodunk, ahogy koncertre megyünk, abból szeretne összefűzni egy filmet, amelynél nem a technika a lényeg, hanem a jelenetek szövevénye.
? Vagyis már megint a kulisszáknál tartanak, ami nem meglepő, hiszen játszották már élőben színdarab zenéjét, volt saját teátrum-turnéjuk is. És a jubileumi koncertre is színház-szerűvé varázsolják az Arénát, ugye?
Mikuli Ferenc: ? Bár eltérő mértékben, de a színház miliője mindannyiunkat vonz, különösen Tibit és Liviust, elsősorban erre építettük például a teátrum-turnét. Exhibicionizmus persze mindegyikünkben van, de én például személy szerint nem tudom magam színészként elképzelni, ahhoz túl őszinte vagyok.
Balanyi Szilárd: ? A születésnapi koncertre viszont valóban színházat varázsolunk az Arénába: életünkben először lépünk fel saját díszletek között, amelyeket Ágh Marci tervezett nekünk. A közönség várható létszáma miatt egyedül az Aréna jöhetett szóba helyszínként, a nagyságát és ridegségét viszont egy vurstlis-céllövöldés, ám nyomokban a high-tech felé hajló díszlettel szeretnénk oldani. Lesznek vonósok, énekesek, és néhány meglepetés is, ez lesz az eddigi legnagyszabásúbb bulink.
? Kiss Tibi két éve egy interjúban azt mondta, úgy érzi, a banda a csúcson van, vagy talán már túl is jutott rajta, csak nem veszik észre, mert még tart a lendület. Önök hogy látják ezt?
Balanyi Szilárd: ? Sokszor volt már olyan, hogy azt gondoltuk, nincs tovább, és el is hittük, hogy így van. Aztán mégis volt tovább. Így ebben a kérdésben már nem mernék állást foglalni.
Mikuli Ferenc: ? Szerintem itt egyetlen ?rizikós tényező? lehet, mégpedig a korunk: hogy meddig lehet a sikert, a színvonalat fenntartani, az egészségünktől is függ. Annyi mindenen túljutottunk már, és mindent meg tudtunk beszélni, mindent sikerült megoldanunk, és tartottuk magunkat a minőséghez, szerintem ez ezentúl is így lesz. Tulajdonképpen az egészségünk megromlásán kívül nem látok olyan okot, ami miatt abbahagynánk. Végül is ezt csináljuk már húsz éve, és egész jól belejöttünk.
