Nem kér bocsánatot a Vatikán Darwintól

Kultpol

Charles Darwin

A keresztény egyházak hosszú ideig ellenségesen fogadták a természettudomány forradalmi eszméjét, mert az ellentmondani látszott a Biblia szó szerinti olvasatának. Néhány nappal ezelőtt Malcolm Brown, az anglikán egyház vezetője felekezete bocsánatkérését tette közzé azért, ahogyan az anglikánok fogadták annak idején Darwin tanait.

Az ötvenes évek elején XII. Pius pápa az evolúciót mint az ember kialakulásának leírására alkalmas tudományos megközelítést jellemezte, majd II. János Pál ezt 1996-ban megerősítette. Ravasi érsek azonban kijelentette: a Vatikán nem kér bocsánatot Darwintól, mivel a Szentszék "sosem vádolta semmivel, a könyveit sosem tiltotta", és mivel "a történelem nem válhat folyamatos ítélőszékké".

A kreacionizmus az a hit, amely szerint Isten hat nap alatt teremtette a világot úgy, ahogyan azt a Biblia leírja. A katolikus egyház ma a Genezist nem szó szerint értelmezi, hanem a teremtés folyamatának allegóriájaként. Így nem lehetetlen az evolúció gondolatának elfogadása sem. Felfogásuk egyfajta "teista evolúció", amely szerint nincs ok arra, hogy ne fogadjuk el: Isten akár a biológiai alkalmazkodást és kiválogatódást is használhatta a teremtésben. Ugyanakkor szembeszáll mindazokkal, akik az evolúciós elméletet az ateizmus bizonyítékaként értelmezik, és azokkal is, akik a Genezist a "tudományos" szövegként használják.

Egyes más keresztény felekezetek - főként az amerikai konzervatív protestánsok - Mózes első könyvét betűről betűre hitelesnek fogadják el, és ellenzik a természettudományok evolucionista felfogásának tanítását a közoktatási intézményekben. Ravasi megjegyezte: a kreacionizmus kérdése szigorúan "a teológiai szférába" tartozik, és nem használható "ideológiailag a tudományban". XIII. Benedek pápa legutóbb éppen franciaországi látogatása során lépett fel a Biblia szó szerinti értelmezésével szemben.

Az érsek újságírói kérdésre közölte: "lelkesedéssel tölt el minket" a világmindenség eredetének kutatása a szeptember 10-én üzembe helyezett genfi nagy hadronütköztető gyűrű segítségével, de az ott folyó munkát "teremtésnek nevezni nem lehet". A kutatás ugyanis "a metafizika területétől távol esik". Mindazonáltal hozzátette: "csodálatos lenne, ha a tudomány megérthetné a valóságot a maga teljességében".

(Múlt-kor/MTI)