Sorban lépünk be, Ágens új bemutatójára érkezők a térbe: a porond - mert leginkább az - közepén az író, rendező, főszereplő áll. Leginkább csak vörös hajkoronájáról ismerszik fel: arcára a maszkmester (a mester csupa nagybetűvel) Károlyi Balázs alaktalan, tésztaszerű masszát alkotott. Ágens ordít, mi, nézők megtorpanunk. A hátunk mögé kiabál, hogy a stáb hogyan is mert beengedni minket korábban, amikor ők (Ágens, Madák Zsuzsanna és Philipp György) még nincsenek készen. A dolog dermesztően igazi. Az Ágens alakját, színházát különböző szinten ismerők különböző mértékig dőlnek be a roppantul szellemes, művi in flagranti feszültségének. Ki ne gondolt volna bele, miféle szent, izgatott (vagy épp halálosan nyugodt) cselekmények zajlanak az ajtónyitás előtti, utolsó pillanatokban a színháztermi ajtó túloldalán. A beljebb kerülő néző döbbenten éli át a "rányitás" élményét: Ágens pazarul adja a dühöngő művészt, hogy aztán némi ravasz túljátszással, kikacsintós rippantással jelezzen: csak játék ez, tessék szépen leülni.
A szemünk előtt egy különleges, pompás látvány terpeszkedik (művészeti és látványkonzultáns: Árvai György). Kör alakú, mandalához hasonló, hatalmas, szinte az egész padlót beterítő krétarajzolat díszíti a színpadot. Kicsit maszatos, kicsit kopott, időtlen ábra, melynek formáit, egyes elemeit különféle anyagok töltik ki. Mint egy hiányos kifestőben: egy-egy szirom, inda, csavar fehér kontúrjában finom, sárga, vörös, barna por. Más felületeket rózsaszín húscafatok, zöldségszeletek, fekete föld, vagy a távolból teljességgel beazonosíthatatlan anyag borít be részben, vagy egészben. Ágens az építmény közepén áll: izgalmas öltözéke - miként társaié is - kicsit az ókori Egyiptomot idézi, az öves, kantáros, pórázos megoldások pedig a szado-mazó hangulatát is megképzik (jelmez: Szűcs Edit). Madák Zsuzsanna - kit hosszú, később Philipp által elvágott köldökzsinór fűz össze Ágenssel - a szín elején, terpeszben ül: arcát rafinált, expresszionista festmények ábrázataira emlékeztető maszk fedi részben, szája kitömve. Philipp György alakja egy sumér papszoboré. Helye hátul, balra található. Pompás muszlim, arab nyelvű vallási énekével ő nyitja a kaján keretjátékkal furcsa idézőjelbe tett előadást.
Az indulat sokarcúsága bontakozik ki ezen az esten. Shakespeare-től keleti pszeudo-rituálékig megannyi elemből áll, szövetik össze az Ira anyaga. Dermesztő, erősen szexuális töltetű, mondén, mégis hideg képek provokálnak, s az éteri harmónia hangzása csitítja a kegyetlen jeleneteket. Az elmaszatolt lélek, az elmaszatolt én szikrázik fel a teljességet szimbolizáló, ám félkészen széjjelkent mandala-rajzolaton. Egy ferdén megálló szekér-tengelyrúd, olajoshordó, vékony gerendaszálak, edények, füstölő (melyben, úgymond, nem volt idő felizzítani a tömjént), faredőnyök keretezik a teret. A szín közepéről elmozduló Ágens (hűltnek nem mondható) helyén vér és placenta hever. A behangosított térben hentesek viselte, sodronykesztyűs kezek matatnak, zörögnek, maszturbáló gesztusokkal. A levegő indulattól és a felkavart, színes porfestéktől vöröslik. A játék a riasztó és a groteszk határmezsgyéjén egyensúlyoz, olykor elvékonyodva, majd magasra csapó tűzzel. Ágens felkavar, felzaklat, ami a mában egyre nagyobb kihívásnak számít, ám neki többször sikerül. A sejtelmes figurák egyszerre bábuk és bábjátékosok. A háromfős indulat-orgia szektás danolászást és szentimentális, tűz körül éneklős úttörőtáborosdit egyszerre idéző jelenettel csitul. Csörgődobbal, gitárral, furulyával kísért, gügye dalocskán vigad önfeledten a publikum. A vidám kornyikát előadók úgy festenek, mint akiken áthaladt a komplett népvándorlás és valahány keresztesháború. A játék fülsiketítő ütős jam-sessionba torkollik: játszanak a gerendák, a roló, egy fémlemez a behangosított térben. A végső képben Ágens és Philipp György héber imát ismételgetnek lassan, szótagolva, iskolásmód egy faborítású könyvből. Mögöttük Madák Zsuzsa, finom fénykörben mutatja meg düháramban pompás színészi képességeit. A fény lassan kihuny: a teljes sötét előtt azonban még a térben álló-heverő gerendákon élesedik ki.
