Nem nagyon figyelek kifelé - RÉTI ANNA
| Réti Anna a saját szólójában Fotó: Nehéz Andrea |
- Mennyire otthonos terep neked a Thealter-SZASZSZ Fesztivál?
- Kétszer voltam már itt, mint táncos, egyszer Hudi László: A kárhozat kertje előadásával, másszor pedig Szabó Réka: Karc című darabjával. Koreográfusként ez az első szereplésem.
- A Lélek pulóver nélkül számos díjat besöpört már, a SzólóDuó Fesztivál, a Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztivál, a II. Monotánc Fesztivál fődíját, és akkor még a Lábán-díjat nem is említettük...Melyik elismerés miért fontos neked?
- A SzólóDuó Fesztivál volt számomra az első visszaigazolás. Stuttgart fantasztikus volt, Bakó Tamás és Hód Adrienn példája motivált, akik 2003-ban nagy sikert arattak a DOMI című szólóval, szerettem volna én is kipróbálni magam. Három díjat kaptam, először a közönségdíjat osztották ki, aztán koreográfusként a második lettem, végül táncosként az első, alig akartam elhinni: fel van véve, hogy milyen vicces arcot vágok, ahogy ott állok a színpadon. A II. Monotánc Fesztivál díja azért igazán értékes nekem, mert a nézők választottak a legjobbnak, a Lábán-díj esetében pedig már az is nagy dolog volt, hogy befutott alkotók között engem is nomináltak, azt hittem, zöldfülűeknek itt még nincs helye.
- A Fringe Fesztiválon a szólód jól hatott több száz ember előtt is, miközben ez egy kifejezetten intim darab.
- Ezen a fesztiválon mindenki magának szervezi a közönséget, én is tervezgettem plakátot, teljesen amatőr módon, fogalmam sem volt, hogy legalább tízen megnézik-e, de rengetegen eljöttek. Ez a szóló különleges abból a szempontból, hogy nem nagyon figyelek kifelé, meglehetősen magamba vagyok fordulva, de ettől függetlenül mindig érzékelem a közönséget: ott és akkor nagyon jó előadás született, a közönség energiája találkozott az enyémmel.
- Hogy lett az Inside Out címből Lélek pulóver nélkül?
- Először volt meg az angol cím, amit nehéz lefordítani, számomra valami olyasmit jelent, hogy ami bent van, az kívülre kerül, a nyersfordítás, hogy "kifordítva", nem találja el a lényeget. A magyar címhez hosszú keresgélés és egy furcsa szójáték segítségével jutottunk, a "kifordítva" szóból adódott a "befordítva", ebből a "kötésre" asszociáltunk, és így jutottunk el a "pulóverig".
- Mintha a feje tetejére állítva néznéd a világot ebben a darabban.
- Ez a teljes naivitás érzete. Ez az előadásban szereplő, belső lény még nem találkozott a külvilággal, nincs felfegyverkezve semmilyen védőfelszereléssel, hogy megvédje magát.
- Amióta hazajöttél Hollandiából, és itthon táncolsz, a legjobb koreográfusokkal és rendezőkkel dolgoztál, Kun Attilától Hudi Lászlón és Pataky Klárán át Szabó Rékáig. Mostanában kikkel, milyen előadásokon dolgozol?
- A Fringe Fesztiválon megnyertem az őszi fesztiválon való fellépés lehetőségét, a Dupla játszma című esttel készülök, most próbáljuk. Két duettből fog állni, az egyik az Inspiráción Kártyavár címen Gőz Istvánnal bemutatott kettős továbbgondolása - sok kritikát kaptam, próbálom levonni a tanulságokat - a másik pedig egy duett Garai Júliával, A következő lépés, melyben Hód Adrienn az alkotótársam. Az Artussal pedig már próbáljuk a Piroska és a farkas című darabot. Én leszek Piroska.