Hedda Gabler
október 14., Katona József Színház
„Sokat foglalkoztam Hedda alakjával az elmúlt tíz évben. Szakdolgozatom egyik főszereplője is ő volt, de a mai napig nem tudok vele zöld ágra vergődni. Humora, pengeéles mondatai, kívülállósága vonz, ugyanakkor felsőbbrendűsége, manipulatív önzése taszít. Nagyszerűsége mellett tele van kicsinyes és önző vonásokkal. A bűvöletében éjjeli lepkeként keringő alakok szabályos köröket leíró tánca Hedda kibillenésével kaotikus vergődéssé válik. Reprezentatív külső rétegeik alatt megláthatjuk szabálytalan, de sokkal valódibb arcukat. Felszínes dolgokra olyan sokat adó, materialista világunkban ma is élőnek és jelen idejűnek tartom ezeket az alakokat. Hedda Gabler ambivalens és komplex személyisége pedig teljes mértékben, egyedülállóan nagyszabású a drámairodalom főhősnői között. Heddát nem lehúzza az örvény, ő maga az örvény” – fogalmazott a rendező, Székely Kriszta az Ibsen-dráma címszereplőjéről és arról, miért viszi színre a történetet.
A kaukázusi krétakör
október 14., Nemzeti Színház
Háború van, a város lángokban áll. Mindenki fejvesztve menekül. A kormányzóné is, akinek hátrahagyott csecsemőjét szolgája, Gruse magához veszi. A lány a sajátjának mondja a gyereket, ám az újra feltűnő vőlegénynek hiába bizonygatja az ellenkezőjét. Amikor a kormányzóné újra magának követeli a gyereket, Acdak, a bíró a kaukázusi kör középre állítja a kisfiút, és az „anyák” húzni kezdik… Bertolt Brecht drámai példázatát, amely a háború iszonyatában megőrzött szeretetről és emberi méltóságról szól, Avtandil Varszimasvili, a grúz színházi élet kiemelkedő alakja viszi színre, a főszerepben Katona Kingával.
Tóték
október 14., Békéscsabai Jókai Színház
A történet 1942 nyarán, egy észak-magyarországi kis idilli faluban, Mátraszentannán játszódik. A Tót család feje, Lajos, a község tűzoltóparancsnoka nagy köztiszteletnek örvend. Felesége, Mariska és lánya, Ágika valósággal istenítik. Tóték fia, Gyula az orosz fronton szolgál. Egy nap levél érkezik Tótéknak, melyben fiuk közli, hogy parancsnokát, Varró őrnagyot sikerült rávennie, hogy megromlott idegállapota miatt kéthetes betegszabadságra hozzájuk utazzon. Az őrnagy megérkezik, a család élete pedig felbolydul. A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. A tragikomédiát Tege Antal rendezi, a főszerepekben Czitor Attila és Katkó Ferenc látható.
A színházcsináló
október 15., Miskolci Nemzeti Színház
Thomas Bernhard a múlt század második felének alighanem legjelentősebb osztrák regény- és drámaírója. Legismertebb színművében, A színházcsinálóban a hatalmas szenvedélyű alkotó, az író-rendező Bruscon a családjával az ausztriai falucskába, Butzbachba érkezik, hogy előadják halhatatlan remekművét, A történelem kereke című drámáját. A színház belvilágán messze túlmutató helyzetek nyomán a néző eldöntheti, hogy Bruscon személyében egy meg nem értett korszakos zsenit vagy egy rettenetes despotát, egy önimádó dilettánst tisztelhetünk-e. Bruscon hatalmas, sokszínű szerepe páratlan lehetőség és feladat az őt alakító színésznek – esetünkben Görög Lászlónak.
Chicago
október 15., Pécsi Nemzeti Színház
A történet főhőse két elszánt, izgalmas, vagány nő. A fordulatokban gazdag cselekmény az 1920-as évek Amerikáját idézi. A dohányfüstös, púderillatú világot bemutató előadás az ismerős zenékkel, dalokkal, csodás jelmezekkel, látványos koreográfiával repíti közönségét a vágyak, álmok világát jelentő rivaldafénybe, ugyanakkor megmutatja a média kegyetlen, manipulatív hatalmának árnyoldalát is. Igazán erős a szereposztás: Foki Veronika Roxie, Stubendek Katalin Velma Kelly, Szulák Andrea pedig Morton mama szerepében látható.
Hitler ABBA-t énekel
október 21., Pinceszínház
Egy elhagyatott Lebensborn-otthonban Hitler, Angela Merkel, az ABBA barna hajú énekesnője és két keményvonalas „fajfenntartó” német nő beszélgetnek. Abszurd, de lehetséges. O. Horváth Sári darabjában legalábbis, amelyet a nyáron a Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórumán olvastak fel, most pedig következik a bemutató a szerző rendezésében.
Macskajáték
október 21., Szegedi Nemzeti Színház
A Macskajáték egy nyugdíjas szerelmi háromszög. A hatvanöt éves Orbán Béláné, aki következetesen hatvankettőnek hazudja magát, fiatalkora óta szerelmes az egykor híres, mára már csak a Pamutipar kórusát korrepetáló operaénekesbe, Csermlényi Viktorba. Csermlényi tele szájjal beszél, állandóan leeszi magát, piszkos és egyre csak hízik, szerelmese mégis olyannak látja, mint egy görög istent. Orbánné családja – lánya, veje és Nyugaton élő nővére, Giza – aggódva figyelik az eseményeket, de semmit sem tehetnek Orbánné szenvedélye ellen. Az asszonyt azonban hatalmas csalódás éri, mikor legjobb barátnője, Paula elcsábítja az énekest. Orbánné annyira kétségbeesik, hogy öngyilkosságot követ el, de túléli. Novák Eszter rendező, Fekete Gizi Orbánné, Molnár Erika pedig Giza szerepében – kivételes előadásnak ígérkezik a szegedi premier!
Álom luxuskivitelben
október 22., Radnóti Színház
Truman Capote kisregénye 1958-ban jelent meg, majd pár évvel később a filmváltozatot is bemutatták. Audrey Hepburn alakítása nyomán a főszereplő Holly Golightly figurája ikonikus nőalakká vált. A fülledt-züllött New Yorkban a szerencséjét és önmagát kereső, naivan bájos, dörzsölt és varázslatos lány, aki maga a féktelen szabadság, aki nem tartozik senkihez, egy nap talán megtalálja azt, akihez tartozhat. Addig pedig issza a koktélokat és tördeli a férfiszíveket. Elsősorban Fredét, a pályakezdő íróét, aki kitartóan és odaadóan igyekszik megszelídíteni ezt a megzabolázhatatlant tüneményt. A Radnóti Színház őszi bemutatójában Sodró Eliza és Rusznák András játssza a főszerepet, az előadást Valló Péter rendezi.
Rage / Beszélek róla
október 25., MU Színház
Rab Szasza kortárstánc-művészként végzett, emellett okleveles pszichológus, nem véletlen tehát az Imre Zoltán programban látható témaválasztása. A dühről szól az első darab, arról a negatív élményről, emlékről, amely után ott van az a sokszor átélt feszítő érzés a testünkben. A bemutató alapját és mozgásnyelvezetét az ilyen élmények adják. A Beszélek róla egy traumatizált egyén, illetve egyének történeteit dolgozza föl, pszichológiai kutatások bevonásával. A szexuális abúzus és annak feldolgozási folyamatai jelennek meg az előadásban, ami hosszú évek periódusát sűríti fél órába, a trauma bekövetkeztétől egészen az elengedésig. A darab során megjelenik a trauma és annak hozadékai, az áldozatban lejátszódó belső harcok, a feldolgozás és a továbblépés lehetősége.
Fényeskedjék neki
október 28., Szkéné Színház
Egy befolyásos ember meghal. Apa, férj, barát, üzlettárs, politikus. A hatalmas életmű hatalmas űrt hagy maga után, melynek betöltéséért azonnal megindul a harc, miközben az omladozó magánbirodalom alapjai egyre-másra bukkannak ki a törmelékek alól. De utoljára, egy korszak méltó zárásaként vagy épp egy új nyitányaként még mindenki szeretne felszabadulni. Felszabadulni végre valami alól. Gyász és korrupció csap össze a nyilvános és a személyes térben. Ilyenkor nem szabad elveszíteni a humorérzékünket. A darabot a Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórumán olvasták fel a nyáron. A rendező akkor is a szerző, Szivát-Tóth Viktor volt. Akik játsszák: Török-Illyés Orsolya, Szikszai Rémusz, Márfi Márk, Enyedi Éva és Formanek Csaba.
Peer Gynt
október 28., Győri Balett
A norvég drámaíró, Henrik Ibsen az emberi psziché nagy ismerője. Műveiben minden esetben olyan mély lelki folyamatokat tár olvasói elé, amelyeket az orvostudomány csak később nevesített. Az apátlan Peer Gynt a mesék világába menekül a szürke hétköznapok és a társadalmi megvetés elől. Története a sehova sem tartozás, az örökös úton levés és az önámítás tragédiája. De fordítsuk meg a kérdést: mikortól bűn az, ha elménk egy másik síkon nyer élményt magának? Ezt a kérdést járja körül Velekei László az új koreográfiájában.
Utas és holdvilág
október 28., Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza
Az előadás egy olaszországi nászút viszontagságos és kalandos története. Mihály és Erzsi, az újdonsült férj és feleség egy véletlen folytán elválnak egymástól, és külön-külön folytatva útjukat nemcsak az izgalmas, gyönyörű itáliai és francia tájakon barangolnak, hanem saját lelkük titokzatos, ismeretlen vidékein is. Találkozva régi barátokkal, szerelmekkel és idegenekkel, egyre több titokra derül fény. Galambor Péter rendezésében párhuzamosan látjuk a jelen és a múlt eseményeit, az 1980-as évek underground dalaival fűszerezve.
Nyitókép: Szász Júlia A kaukázusi krétakör próbáján a Nemzeti Színházban. Fotó: Eöri Szabó Zsolt
