Hozzátette: nemcsak a nyilvános terek, hanem a háttérmunkát biztosító területek is megújultak. Emlékeztetett: a velencei magyar pavilon 1909-ben készült el, legutolsó nagy felújítása pedig 2000-ben zárult le. Magyarország a kezdetektől fogva, 1895 óta részt vesz a Velencei Biennálén, és a magyar pavilon a nemzeti pavilonok közül harmadikként készült el.
A helyettes államtitkár párhuzamot vont a szecessziós épületet tervező Maróti Géza (1875–1941) építész, szobrász- és iparművész, valamint Nemes Márton művészete között. Kiemelte: nagy öröm számára, hogy „a kurátori döntés alapján idén ez a grandiózus és rendkívül izgalmas, rendkívül sokféle technikát, rendkívül sok érzelmi húrral játszó művészetet bemutató alkotó jelenik meg”.
Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója elmondta: a 60. Velencei Biennálé főkurátora, a brazil Adriano Pedrosa San Paulóból jön, a központi kiállítás pedig az Idegenek mindenütt címet viseli. A cím a Claire Fontaine olasz-brit művészpáros 2004-ben elindított sorozatából származik.
A nemzeti biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a biennálé ideje alatt még egy tárlaton láthatók Nemes Márton művei: a velencei Palazzo Morában a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményének válogatása, Keserü Ilona, Hencze Tamás és Nádler István művei mellett. Hozzátette: Amrita Sher-Gil (Sérgil) magyar származású indiai festőművész alkotása szintén szerepelni fog a központi pavilon kiállításán.
Boros Géza, a Velencei Biennálé Iroda vezetője felidézte, hogy 2015-ben rossz állapotban vették át a pavilont, majd a következő években korszerűsítették az elektromos hálózatot, tűzjelző rendszert, biztonsági kamerarendszert építettek ki, kicserélték a kiállítótermek padlóburkolatát. Anyagiak hiányában a tetőtér évtizedekig befejezetlen maradt, de a minisztérium segítségével végül fel tudták újítani. A tervek között szerepel a földszinti tér, a kiállítótermek fokozatos korszerűsítése.
Nemes Márton Techno Zen című összművészeti alkotása az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épül. Kiállítása multiszenzorális: vizuális, akusztikus és interaktív tartalmai a fény- és színtartomány, a tárgy- és fénymozgás, a hang, a fényfrekvencia és légáramlás együttes hatásában bontakoznak ki. A tárlat kurátora Kopeczky Róna. Mielőtt a műtárgyak a Ludwig Múzeumban kamionra kerültek volna, meglestük a készülő kiállítást. Képriportunk itt nézhető-olvasható.
A magyar pavilon kiállítását decemberben kibővített formában a budapesti Ludwig Múzeum a hazai közönségnek is bemutatja.
