Az idén 100 éves Nemes Nagy Ágnes áll a középpontjában annak a több műfajú programsorozatnak, mely a nemzetközi költészet napjához kapcsolódva érkezik Olaszországba március 21-én. A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) összeállítása ezúttal is a magyar irodalom klasszikus és kortárs alkotóira hívja fel a figyelmet felolvasásokkal, irodalmi beszélgetésekkel és egy rendhagyó zenei előadással.
Viszonylagos öröklét címmel indította útjára centenáriumi rendezvénysorozatát januárban a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő születésének századik évfordulója tiszteletére. Az eseményfolyam a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjének állít emléket, kortárs reflexiókkal mutatva be az életmű máig érezhető hatását.
Az egész éves sorozat célja az is, hogy a közönség megismerhesse a magyar irodalom kiemelkedő alakjainak külföldi kapcsolódási pontjait, a költőnő olasz, francia, belga, erdélyi és amerikai kötődéseit.
Nemes Nagy Ágnes életében nagyon fontos szerepet játszott Itália, ezért márciusban – a nemzetközi költészet napjához kapcsolódva – három olasz város, Róma, Nápoly és Cassino érdeklődő közönségének mutatják be a költő verseit és a 20. század második felének női irodalmi szerepeit, szereplehetőségeit. A programok egyetemeken és a nagyközönség által is látogatható helyszíneken zajlanak. Az első helyszínen, a Római Magyar Akadémián a költőnő 1947–48-as római élményei állnak a középpontban, továbbá az a láthatatlan szellemi kapcsolat, ami egy életre összekötötte az intézet ösztöndíjasait: Nemes Nagy Ágnest, Jékely Zoltánt, Weöres Sándort vagy épp a tavaly 100 éve született Pilinszky Jánost.
„Hogy miért volt fontos Nemes Nagy Ágnes számára Róma? A költőnő férjével, Lengyel Balázzsal és további írókkal, alkotókkal érkezett az olasz fővárosba 1947–1948-ban Kardos Tibor, a Római Magyar Akadémia akkori igazgatójának meghívására. Habár egy háború utáni, romokba lévő városba érkeztek, ez az út mégis felejthetetlen lett számukra. Itt érte a hír a költőnőt, hogy megkapta a Baumgarten-díjat. Hogy mennyire sorsfordító, tetőpontélmény volt számukra ez az utazás, arról naplók, versek, visszaemlékezések tanúskodnak, amiket megidézünk a márciusi, olaszországi utazásunkban” – nyilatkozta Juhász Anna, a PKÜ kiemelt programokért felelős igazgatója, a turné ötletgazdája és szervezője.
Az irodalmi turné állomásain Tóth Krisztina, Ughy Szabina és Pál Dániel Levente költőkkel és Antonella Cilento olasz íróval Juhász Anna irodalmár beszélget.
A három itáliai város olasz és magyar közönsége az irodalmi beszélgetéseken megismerheti az olasz és magyar költői vagy formanyelvi párhuzamokat, a közös témákat, gondolatokat, míg Dobri Dániel Egy másik Róma színpadi zeneműve teljessé teszi a képet – felidézve Nemes Nagy Ágnesék ösztöndíjas időszakát, valamint egy alkotópár életének számos állomását.
A zenemű Nemes Nagy Ágnes verseire és Lengyel Balázs novellájára épül. Lengyel Balázs író, az Újhold című irodalmi folyóirat egykori szerkesztője Két Róma című esszéjében vall az „örök városhoz” fűződő kapcsolatáról. Azokról az időkről ír, amikor a második világháború borzalmai után – számos költővel, íróval, zeneszerzővel és festőművésszel együtt – lehetőséget kapott egy féléves ösztöndíjra a Római Magyar Akadémián.
A témából Nemes Nagy Ágnes (többek között Rómában írt) verseit feldolgozva kamaraművet komponált Dobri Dániel, összekötő szövegként használva Lengyel Balázs esszészövegeit. Ezáltal olyan zenedráma született, amelyben a 19. század hangverseny-melodrámáinak formai építkezését vegyíti a dalciklus műfajával, mindezt saját kortárs zenei nyelvén tolmácsolva. Az így létrejött színpadi zenemű egy férfi és egy nő szerelmének történetét mutatja be a közös fiatalkori római utazástól kezdve a szakításon át az időskorig és végül a halálig.
„S ami ott velem történt, villámerejű volt. Mintha pillanatról pillanatra, újra és újra villámlana. Olyan tetőpont-élmény volt, amelyet visszanézve boldogságnak tekinthet az ember. Rómában voltunk, nem sokkal, két évvel a háború után. Rómában voltunk. Annyi bezártság és rémség után. A hidak nélküli, összerombolt Budapest után. A világot akartuk. Az egész világot, nyelni, magunkba tömni, fuldokló hevesen. (…) Közös életünk csúcs-pillanata volt ez, a mindent vágyó-ígérő ifjúságé” – fogalmaz Nemes Nagy Ágnes férje, Lengyel Balázs Két Róma című kötetében.
Mint ahogy a 2020-as Pilinszky 100 centenáriumi sorozat esetében, úgy most is készül filmes feldolgozás az irodalmi turné eseményeiről, hangulatairól.
Mint azt Juhász Anna elmondta, a videós dokumentumfilmek célja az, hogy a közösségi médiában szinte élőben, azonnal közvetítsék a közönségnek az utazások történéseit, állomásait. Idén az erdélyi Irodalmi Karaván elnevezésű turnét követően most másodjára forgatnak videós dokumentumfilmeket. Egy-egy utazós film betekintést ad a kortárs szerzők reflexióiba, és amellett, hogy a programokat rögzíti, szabad asszociációkra is lehetőséget nyújt, amivel talán a néző is közelebb kerülhet az irodalomhoz, a kiemelt témákhoz. Egy-egy utazás önmagában kimozdítja az irodalmi estet az előadótermekből, a könyvtárakból, a változatos, városi helyszínek pedig élményeket, emlékeket, újabb gondolatokat idézhetnek elő.
„A két pandémiától terhelt év után idén végre teljes energiával és minden lehetőségünket kihasználva meg tudjuk valósítani, amit már tervezünk egy ideje. Olyan magyarországi, határon túli és külföldi irodalmi turnékat készítünk elő és valósítunk meg, amelyek középpontjában a magyar irodalom klasszikus és kortárs alkotói vannak, úgy párosítva őket össze, hogy a köztük lévő kémia elragadja a közönségünket is. Tavaly tavasszal egy sikeres Pilinszky- és ősszel egy hiánypótló Mészöly Miklós-turnét szerveztünk Olaszországba. Idén már túl vagyunk egy székelyföldi és egy amerikai – New York, New Jersey, Boston – turnén, és a mostani olaszországi sorozattal párhuzamosan már készítjük elő a francia, angol és a német nyelvterületeken is a hasonló többnapos, sok fellépésre épülő, akár összművészeti programsorozatokat” – mondta Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai igazgatója.
Nyitókép: Nemes Nagy Ágnes. Képek forrása: Petőfi Kulturális Ügynökség
