A múzeum PIM Esti Extra című programsorozata keretében minden hónap utolsó szerdáján hosszabb nyitvatartással, érdekes programokkal és tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket. Ez február 28-án sem volt másként, amikor egyszerre három előadást is meghallgathattak az érdeklődők: egyet Szécsi Noémi tartott a Szabó Magda-kiállításban, egyet Tari Annamária az Arany-kiállításban, egyet pedig Bernáth Árpád a Heinrich Böll-kiállításban.
A Nobel-díjas író, Heinrich Böll (1917?1985) kapcsolata Magyarországgal jelentős szerepet játszott életművének létrejöttében, ezért 2017-ben az író születésének 100. évfordulója alkalmából szerettek volna rendezni egy tárlatot, amely azonban az Arany-emlékév miatt meghiúsult, hiszen az emlékév a múzeum teljes kapacitását igénybe vette ? kezdte tárlatvezetését Bernáth Árpád, a kiállítás kurátora. ?Szerettük volna felhívni az olvasók figyelmét Böllre, illetve pótolni, javítani kívántuk a hozzá kapcsolódó anyagokat, hiszen bár szinte minden műve megjelent magyar fordításban, sok esetben ki-kihagytak vagy megváltoztattak információkat, és nem is mindig a legmegfelelőbb formában fordították le a szövegeket? ? fűzte hozzá, majd kiemelte: Böll életútjának néhány mozzanatát, Magyarországhoz fűződő kapcsolatát és ennek a kettőnek a kölcsönhatását szerették volna megmutatni, amihez három regényt választottak ki. Az első regény az Ádám, hol voltál? (1951), amely az író Magyarországi élményeire épül. Böll ugyanis a második világháborúban megsebesült, így 1944-ben katonakórházba került, először Sepsiszentgyörgyre, majd Debrecenbe és Szentesre ? azt, hogy pontosan hol feküdt sebesülten, csak mostanra sikerült pontosítani. Az Ádám, hol voltál? iskolai jelenetei egyértelműen a sepsiszentgyörgyi és a debreceni katonakórházi élményeinek összemosásából születtek meg ? hívta fel a figyelmet a regény egyes részeire a kurátor, majd hozzátette: ?az írásokat nehéz tárgyak nélkül bemutatni, de mi találtunk egy megfelelő szimbólumot: egy magyar tüzértiszti kabátot?. Ez a kabát szimbolizálja Böll kapcsolatát Magyarországgal, ugyanis amikor hazatért Kölnbe, nem volt saját kabátja, így egy magyar tüzértiszti kabátot vett kölcsön. Emellett a kabát szimbolizálja a háborúhoz fűződő kapcsolatát is, és azt, mi várt rá otthon. Megérkezésekor teljesen lepusztult város fogadta, amely mélyen megrendítette ? mondta a kurátor, majd hozzáfűzte: ezt a tárlaton a városról készült korabeli képekkel és levelekkel igyekeztek megmutatni. ?Böll leírja leveleiben, hogy harmincezer ember élte túl a háborút, illetve Böll kedvenc Madonna-szobra? ? mesélte a kurátor.
A második regény, amelyet a tárlat bemutat, az Egy bohóc nézetei (1963), amely csak húsz évvel később jelent meg magyarul. ?Itt egy interpretációt is megadtunk azzal, hogy elhelyeztük Beethoven maszkját? ? kezdte a kurátor, majd hozzátette: félreértés a regényt, amely Bonnban játszódik, a város kritikájának tekinteni, hiszen ez csupán másodlagos a történetben. Sokkal fontosabb szál a regényben a művész viszonyulása az értékekhez, amelyeket egy templom szimbolizál. A főhős lakása, helyzete pedig ugyanabban a pozícióban van, mint a bonni tér közepén álló Beethoven-szobor. Az alkotást ? bár tévesen emelték ki a város kritikáját mint kulcspontot ? az NDK-ban betiltották, és magyarországi megjelenése is okozott politikai problémát, ugyanis Böll a honoráriumát az illegális Szegényeket Támogató Alapnak (SZETA) adományozta. Az író ezt az alkotását is, mint szinte minden írását, számtalanszor átdolgozta, jelentős változásokkal egy-egy történetben, amelyeket egy idő után már maga sem tudott követni, ezért rajzokat készített a történeteihez, hogy átlássa a módosításokat ? mesélte a kurátor. Ezeket a rajzokat is bemutatja a tárlat, amelyeken Böll a reflexiókat, a történet folyamatát különböző színekkel ábrázolta, így elég nehéz megfejteni egy-egy ilyen alkotást. Ezeken a rajzokon egyfajta ritmus, folyamat látszik, amely jellemzi az író alkotásait is, magyarul ezt azonban igen nehezen adják vissza a fordítók, így, ha lehet ezt mondani, még nem született igazán jó fordítás Böll műveiből ? fűzte hozzá Bernáth Árpád. Majd kiemelte: Görgey Gábor író fordítása az Egy bohóc nézeteiről a legjobb, ezt azonban nem adták ki, így ez egyelőre csak a PIM tárlatán tekinthető meg.
Böll 1956-tól figyelemmel kísérte a magyarországi fejleményeket, így amikor ?71-ben a nyugat-német PEN elnökeként Magyarországra érkezett, számos íróval, fordítóval és filológussal állt kapcsolatban, akikkel ? köztük a tárlat kurátorával, Bernáth Árpád filológussal ? személyesen is találkozott. A harmadik regényével, a Csoportkép hölggyel (1971) című munkájával ? melynek vázlatát magyarországi látogatására is magával hozta ? elnyerte a Nobel-díjat. Ebbe a történetbe Böll önmagát is beleírta, ugyanis szinte minden olvasója, kritikusa azonosította őt a legtöbb főhősével, narrátorával, ez pedig roppantul idegesítette. Éppen ezért ebbe az alkotásba saját magát is beleszőtte egy lehetséges életutat, ironikus önarcképet is lefestve: mi lett volna, ha nem válik sikeres íróvá? A műben könyvtárosként jelenik meg, akinek a neve B.H.T. (Böll Heinrich Theodor).
A kiállításon egy rövid felvétel is látható, melyet Görgey Gábor író készített Böll magyarországi tartózkodásáról. A Balatonhoz is ellátogattak, éppen május volt, ott mesélték Böllnek, hogy ha valaki ilyen időben a Balatonban úszik, akkor az csak német lehet. Erre Böll azonnal vetkőzni kezdett, hogy ő beúszik ? mesélte a kurátor. ?Ez rendkívül szimbolikus számomra, hiszen ő sohasem tagadta meg a németségét, sohasem próbált elhatárolódni a németektől, csupán azt mondta: ő német, de nem olyan. Ez nagyon fontos.?
A kiállítás május 6-ig megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Fischer Viktória
Fotó: Mikes-Devich Réka / PIM
