A németek magyarországi letelepedésének 300. évfordulóját ünnepelték
(MTI) Tircsi Richárd, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi kapcsolatokért felelős osztályvezetője az eseményen elmondta: a kormánynak az ország sokszínűsége és a nemzetiségi kultúrák támogatása "nemcsak nemzetközi kötelezettségvállalás, hanem jól felfogott, tudatos, hosszú távú nemzeti érdek is". Nagyon fontos, hogy a nemzetiségeknek magas színvonalú intézményhálózatuk, élő közösségük legyen ? hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország "a múltban bármikor számíthatott az ide települt németekre az élet bármely területén", és ez ma is így van. A magyarországi németek szoros egységet alkotnak, ezzel is bizonyítva, mennyire hasznos tagjai az ország "nemzetiségi palettájának" ? fogalmazott. Háromszáz éve a Dunán "élet érkezett" a háború és járványok pusztította országba ? mondta Tircsi Richárd. Kiemelte: a németek Magyarországot a hazájuknak érezhetik.
Christian Glass, a kiállítást összeállító ulmi Dunai Svábok Központi Múzeumának (DZM) igazgatója a megnyitó résztvevőinek küldött üzenetében hangsúlyozta, a XVIII. században sok német vándorolt ki azokra a területekre, amelyeket visszaszereztek a törököktől. Csak kevés dolgot vihettek magukkal, de csomagjukban bizonyosan ott volt a kultúrájuk ? tette hozzá.
A mai Magyarország területére mintegy 400 ezer német érkezett és élt békében az itteniekkel a II. világháború utánig, amikor sokakat arra kényszerítettek, hogy hagyják el addigi otthonukat ? idézte fel.
A civil kezdeményezésre létrejött vándorkiállítás első állomása Budafok, később több olyan helyen is bemutatják az országban, ahol németek élnek. A kiállítással arra emlékeznek, hogy 1712. július 18-án írta alá Savoyai Jenő gróf azt a pátenst, amely lehetővé tette, hogy a németek letelepedhessenek a mai Budafok területén.