?2014. február 12-én kezdeményeztük, hogy az egri várat a magyar országgyűlés nyilvánítsa nemzeti emlékhellyé. Biztosan mondhatjuk, hogy ezt az országgyűlés többsége el fogja fogadni, hiszen a kormánypárti frakciók jelezték támogatásukat, és nagyon bízom benne, hogy az ellenzéki képviselők is szavazatukkal támogatják majd, hogy az egri vár nemzeti emlékhely legyen. Azért tartjuk ezt fontosnak, mert az egri vár egy szimbólum: a küzdeni akarás, az élni akarás, a magyar szabadság és a magyar siker szimbóluma? ? mondta el a sajtótájékoztatón Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő.
Az örökségvédelmi törvény módosításáról december 16-án szavaz a parlament, ezen módosítás részeként válhat a történelmi vár nemzeti emlékhellyé. A törvénymódosításról Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár beszélt:
?Az átfogó módosítás célja, hogy az örökségvédelemben olyan új szemlélet honosodjon meg, ami a gazdaság, a társadalom és az örökségvédelem érdekeit jobban össze tudja fésülni. Egy olyan szabályozást kívánunk létrehozni, amelynek célja, hogy a nagyberuházások kapcsán megnyilvánuló gazdasági érdekek ne álljanak szemben az örökségvédelemmel, a régészeti feltárással, hanem összeegyeztethetőek legyenek vele.?
Puskás Imre elmondta, hogy jelentősen módosulnak a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárás szabályai: egyablakos eljárásrend alakul ki a törvény által, melynek címzettje egyrészről a Forster Központ lesz, másrészről a törvény pontosan szabályozza a régészeti feladatállást végző intézmények, múzeumok sorrendjét.
A törvény módosításának másik fontos eleme a műemlékvédelem, melynek célja szintén az, hogy a társadalmi és a gazdasági érdekek ne ütközzenek. Ennek érdekében a műemlékké nyilvánítás a jövőben kétlépcsőssé válna.
?Ez egy komoly, átfogó, a társadalom, a gazdaság, és az örökségvédelemben érintettek érdekeit szolgáló módosítás? ? fogalmazott az államtitkár.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
