Sikerült vállalati szponzorációval előteremteni a 4,55 millió eurós (1,6 milliárd forintos) vételárat, így Sade márki legjelentősebb kézirata, a Szodoma százhúsz napja a Francia Nemzeti Könyvtár tulajdonába kerülhet.
A ma már klasszikussá vált alkotás egy igazi műkincs, a kritika és a képzelet kulcsregénye, amely számos szerzőre mély hatást gyakorolt. Francois de Sade márki 1785-ben írta Szodoma százhúsz napja című regényét egy 12 méter hosszú, 11 centi széles pergamentekercsre, miközben börtönbüntetését töltötte a Bastille-ban. A nemi perverziókat módszeres alapossággal bemutató írást 2017-ben akarták árverésre bocsátani, de az aukció előtt a francia kulturális minisztérium nemzeti kincsnek nyilvánította más művekkel együtt, ennek következtében nem lehetett külföldi vásárlónak eladni. A francia államnak 30 hónap állt rendelkezésére, hogy közadakozásból, magánadományokból előteremtse az árverésről kivont tételek árát. A márki, aki a francia forradalom kitörése előtt pár nappal, 1789-ben kiszabadult a Bastille-ból, cellájában hagyta a regényt, és haláláig azt gondolta, hogy elveszett.
A kézirat története rendkívül kalandos.
A forradalom alatt Arnoux de Saint-Maximin, egy fiatal forradalmár rejtette el, és titokban az arisztokrata Villeneuve-Trans márkinak adta el. Száz évig a provence-i nemesi család tulajdonában maradt. A kézirat akkor bukkant fel ismét, mikor egy német gyűjtő megvette, és engedélyezte, hogy a szexológia úttörői közé sorolt Iwan Bloch német orvos 1904-ben elkészítse az első kiadását. A tekercs 1929-ben ismét francia földre, Sade márki leszármazottaihoz, a Noailles családhoz került. 1982-ben azonban ellopták, és átcsempészték Svájcba, ahol Gérard Nordmann gyűjtő vásárolta meg. 2014 óta az Aristophil-csoport gyűjteményét gazdagította.
A regény cselekménye egy elzárt világban játszódik, ahol a hatalom négy kényúr kezében van. Az írás az összes létező nemi perverziót felvonultatja az értük a korabeli törvények alapján kiszabható büntetések súlyossága szerint csoportosítva azokat. Sade márki műve az Aristophil-csoport mintegy 130 ezer darabos gyűjteményéből került volna árverésre 2017-ben. Az 1990-ben alapított csoportnak mintegy 18 ezer befektetője volt, a társaság azonban 2015-ben csődbe ment, alapítóját, Gérard Lhéritier-t csalásért vették őrizetbe, és vizsgálat indult ellene.
A regény megvásárlásához szükséges összeget teljes egészében Emmanuel Boussard, egy korábbi befektetési bankár és a Boussard & Gavaudan befektetési alap alapítója biztosította.
„Meg akarta mutatni különleges kötődését a párizsi Arsenal könyvtárához, ahol a nagyapja 1943 és 1964 között kurátorként szolgált” – magyarázta a minisztérium. A kéziratot a Francia Nemzeti Könyvtár részét képező Arsenal-könyvtár gyűjteményében helyezik el, 2022-ben pedig egy szimpóziumon fogják bemutatni szakemberek előtt.
Nyitókép forrása: Wikipédia
