A konferencián előadást tartott Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke; Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár; prof. emeritus Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke; prof. dr. Granasztói György miniszterelnöki főtanácsadó; prof. dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke; prof. dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke; prof. dr. Hámori József egyetemi tanár; prof dr. Lánczi András, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója.
A rövid hozzászólásra felkért vendégek dr. Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, Talárovics László, Szegilong község polgármestere, Kálid Artúr színművész és Rókusfalvy Pál kommunikációs szakember, bortermelő voltak.
Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár az előadások megkezdése előtt a konferencia témáját ismertette a hallgatósággal. Mint rámutatott, a nemzeti kultúra ápolása és közösségformáló ereje szorosan összefügg a társadalmi és gazdasági jóléttel. Az államtitkár beszédében a kulturális alapellátást és közösségfejlesztést, valamint a kulturális intézményrendszert részletezte. Elsődleges célként a közszférában való szerepvállalást fogalmazta meg, valamint a kultúra újrapozícionálását és egy olyan jövőkép felvázolását, amelyben a kultúra napi szintű tevékenységként kap helyet. Dr. Hoppál Péter örömmel közölte, hogy évente több mint 1,5 milliós a hangversenyek látogatottsága, 2,3 milliós a könyvtáraké, 6,4 milliós a színházaké, 9,5 millió a múzeumok esetében, a közművelődés többi rendezvénye tekintetében ez a szám pedig 76,5 millió. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy erősíteni szükséges a közösségtudat formálást, illetve a kultúrát az életünk részévé kell tenni, amely az életminőségünk javulásához is hozzájárul.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere A kultúra és a kormány társadalompolitikai céljai címmel tartott előadást. Mint kifejtette, a manapság divatosan használt 21. századi képességek és elvárások mellett figyelembe kell venni a kultúrát, amelynek erőssége meghatározza, hogy mennyire tud a mai világban sikeres lenni nemzetünk. A miniszter szerint a kultúrában olyan összetartó erő rejlik, amely a gazdasági teljesítmény növekedését is előidézheti. A nemzeti önazonosság elmélyítésében gazdasági sikert és versenyképességet lát. Balog Zoltán a hátrányos helyzetű fiatalok integrációjáról is beszélt. Példaként említette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkásságát, amely komoly szakmai fejlődést és kitörési lehetőséget biztosít a tehetségeknek. A miniszter az elitkultúra népszerűségére is hozott példát: a Virtuózok és a Fölszállott a páva című televíziós műsorok sok nézőt vonzottak a képernyő elé.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár prezentációjában a magyar járások tudáskörnyezetében folytatott kutatások eredményeit mutatta be. A Nemzeti Művelődési Intézet felmérései a kulturális közfoglalkoztatottságot vizsgálták 1853 településen. A kutatás konklúziója egyértelműen bizonyítja azt, hogy ahol közművelődési szakember dolgozik, ott lényegesen élénkebb a közösségi és kulturális élet. Olykor szomszédos járásokban, csak néhány kilométernyi távolságok között is egészen eltérő eredményeket kaptak, főként a közösségi és kulturális hely, a területi fejlettség és a népességfogyás témájában.
Prof. emeritus Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a nemzeti kultúrának és a nemzet kultúrájának szimbiózisáról beszélt. A kultúrát, mint a tanítás és a tanulás, a tudományok arzenálja és a művészet sokféleségének hármas egységeként értelmezte. A professzor szerint sajátságainkat értékes hozományra és erényekre tudjuk fordítani. Emellett köszönetet mondott a pedagógusoknak is, akik ?missziós értékű munkával? művelik ki a jövő tehetségeit.
Végh Nóra
Fotó: Csákvári Zsigmond
