A cél a helyi tudás széleskörű megismertetése s a közösségek identitástudatának erősítése. A nemzeti lista egyes elemei felkerülhetnek az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listájára, amelyet az UNESCO gondoz majd - tette hozzá Csonka-Takács Eszter. Az igazgatóhelyettes elmondta: a nemzetközi lista folyamatosan bővül majd, s az UNESCO minden tagállama - így Magyarország is - évente 2-3 szellemi kulturális örökséget jelölhet a listára, amelynek első kihirdetése 2009 őszére várható Párizsban.
Ennek feltétele a szellemi kulturális örökség helyi szinten való számbavétele, a nemzeti lista elkészítése és folyamatos bővítése. A nemzeti lista elemeit a nemzeti bizottság választja majd ki a megfelelő kritériumok alapján. Erre a listára korlátlan számban felkerülhetnek a megőrzendő szellemi kulturális örökség elemei a magyarországi közösségek kezdeményezése alapján, beleértve a nemzetiségi, etnikai, nyelvi kisebbségek közösségeit is.
A 2003-ban elfogadott UNESCO-egyezmény szerint "a szellemi kulturális örökség olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség, valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, készítmény és helyszín, amelyet közösségek, csoportok kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve a sokszínűség és az emberi kreativitás tiszteletét".
Ezek többek között olyan területeken nyilvánulhatnak meg, mint a szóbeli hagyományok és kifejezési formák, hagyományos előadóművészetek, társadalmi szokások, rítusok és ünnepi események, természetre vonatkozó ismeretek, kézműves tudás - olvasható az egyezményben.
Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, így az ebből következő hazai feladatok széleskörű társadalmi összefogást, tudományos, civil és intézményi együttműködést feltételeznek. A nemzetközi és a nemzeti listán szereplő szellemi kulturális örökségek gyakorlóinak az UNESCO és a magyar állam nem nyújt közvetlen anyagi támogatást. A cím nemzetközi presztízst és elismertséget jelent majd.
A nemzetközi lista előzményének tekinthető Szóbeli és Szellemi Örökség Mesterműveinek 90 tételből álló listáján olyan elemek szerepelnek, mint a kirgiz eposzmondók; a Kutiyattam ősi szankszrit színház; a malawi gyógyítótánc; a Wayang indonéz bábszínház; a litván fakeresztfaragás vagy a szlovák furulyazene.
Soós Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa felidézte: az UNESCO közgyűlése 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez eddig 89 állam csatlakozott a világ minden részéről. Magyarország 2007 óta tagja a 24 tagú nemzetközi bizottságnak, amely folyamatosan segíti az egyezmény végrehajtását a világon. Az egyezmény keretében a bizottság az azonnali megőrzést igénylő szellemi kulturális örökségek listáját, valamint a helyes megőrzési gyakorlatok katalógusát is hamarosan elkészíti - jelezte.
(Múlt-kor/MTI)
