A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, vagyis a Berlinale az egyik legfontosabb és legnívósabb filmfesztivál, mely nemcsak Európában, hanem az egész világon óriási hírnévnek örvend.
Egy kis fesztiváltörténet
A fesztivál 1951. június 6-án nyitotta meg kapuit Nyugat-Berlinben, a Titania Palota mozijában, méghozzá amerikai támogatással. A nyitófilm Alfred Hitchcock A Manderley-ház asszonya című alkotása volt, melynek női főszereplője, Joan Fontaine az akkori fesztivál sztárjának számított. Hat évvel a második világháború befejezése után Berlin figyelemre és nemzetközi elismerésre vágyott. Bár a város nagy része akkor még mindig romokban hevert, újjáépítés vette kezdetét annak érdekében, hogy Berlin ismét a művészet fellegvára legyen, ahogy a húszas években volt. Az újonnan elindult Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale célja egy szabadabb, művészettel teli világ megteremtése volt. A vágy teljesült, hiszen a hatvanas évektől kezdődően a város folyamatosan fejlődött, vele párhuzamosan pedig a filmfesztivál is elindult a siker, a népszerűség és az elismertség felé vezető úton. A Berlinale a hetvenes évekre már kétségkívül beérte az olyan nagynevű fesztiválokat, mint a cannes-i és a velencei.
A fesztiválon a politikai enyhüléssel párhuzamosan 1974-ben mutattak be először szovjet filmet, egy évvel később pedig debütált az első film az akkori NDK-ból. Néhány évvel később, 1979-ben megtorpanni látszott az addigi siker, a versenyen kívül bemutatott A szarvasvadász című alkotás elleni tiltakozás miatt ugyanis a Szovjetunió visszavonta a versenyprogramba nevezett filmjeit, mely gesztust Románia kivételével az összes többi kommunista ország követte. Ez azonban nem árnyékolta be a fesztivál felfelé ívelő történetét, hiszen 1991-ben megrendezték az első Berlinalét az újraegyesült Németországban. Napjainkra a város ismét izgalmas kulturális színhellyé vált, melytől elválaszthatatlan a világ egyik legfontosabb filmes seregszemléje, a Berlinale. A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál az ország egyik legnagyobb kulturális eseménye, emellett pedig fontos szerepet tölt be a nemzetközi filmgyártás életében is. Hatalmas rendezvény, mely nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség számára is elérhetővé teszi a mozgókép magas művészetét.
A Berlinale legfontosabb díja az Arany, valamint az Ezüst Medve
A világ egyik legrangosabb filmfesztiválján Arany Medve jár a legjobb filmnek és az életműdíjasnak is. Ezüst Medvével jutalmazzák a legjobb rendezőt, a legjobb színészt és színésznőt, a legjobb forgatókönyvet és filmzenét is. Emellett Ezüst Medvét kap a zsűri nagydíját kiérdemlő alkotás, és a legjobb rövidfilm is, valamint ezen elismerést nyújtják át a legkiemelkedőbb művészi hozzájárulásért az operatőri munka, a vágás, a zene, továbbá a jelmez és a díszlet kategóriákban. Alfred Bauer-díjat érdemel ki az a játékfilm, mely a zsűri véleménye szerint új távlatokat nyit. Az Arany Medvét odaítélő nemzetközi zsűrit ezúttal Paul Verhoeven holland filmrendező vezeti.
Magyar filmek a fesztiválon
Szabó István kétszer is nyert Ezüst Medve-díjat a rangos fesztiválon: az elsőt, méghozzá a legjobb rendezőnek járó elismerést 1980-ban a Bizalom című filmjével. Később, 1992-ben az Édes Emma, drága Böbe című alkotásával a zsűri különdíját és az ökumenikus zsűri különdíját is kiérdemelte.
Mészáros Márta az Örökbefogadás című alkotásával 1975-ben a fesztivál fődíját, az Arany Medve-díjat nyerte meg. Ezenkívül a Kilenc hónap és a Napló szerelmeimnek című alkotásai érdemeltek ki elismeréseket a fesztiválon.
A Szabó István és Mészáros Márta által kitaposott úton több magyar rendező is elindult az évek során. Kijutott a fesztiválra többek között Koltai Lajos Sorstalanság című alkotása, Goda Krisztina Szabadság, szerelem című filmje és Bogdán Árpád Boldog új élet című műve is. Hajdu Szabolcs Biblioth?que Pascal című alkotása 2010-ben kapott meghívást a fesztiválra, 2012-ben Fliegauf Bence Csak a szél című filmje szerepelt a versenyprogramban, és többek között a zsűri nagydíját, az Ezüst Medvét nyerte el, a tavalyi évben pedig Bucsi Réka LOVE című rövidfilmje debütált a fesztiválon.
Mivel megyünk idén?
Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs rövidfilmjének világpremierjét a február 9-én kezdődő Berlinálén tartják. Az 1978-ban létrehozott Generation programban a vetítésekhez kapcsolódva számos oktatási célú kísérőprogramot és beszélgetést szerveznek a fiatal közönség számára. A válogatásban bemutatkozó filmek a Kristály Medve-díjakért és a Generation-zsűri díjaiért versenyeznek. A Vulkánsziget című kilencperces digitális rajzanimáció egy mágikus szigeten játszódik, ahol a főszereplő fiatal nőstény tigrisnek egy idősebb hím közeledésével kell szembenéznie. ?Olyan filmet szerettem volna létrehozni, amelyben a vizualitásnak különösen fontos dramaturgiai szerepe van: a környezet és a táj bemutatása, hangsúlyos jelenléte segíti a nézőt a szimbolikus és asszociatív elemekkel tarkított történet megértésében? ? fogalmazott a film alkotója.
A Berlinale legfontosabb szekciójában, a versenyprogramban idén 24 mű szerepel ? 22 világpremier ?, és 18 lesz versenyben a legjobb filmnek járó Arany Medvéért és a különböző alkotói kategóriákban kiosztott Ezüst Medvékért. Köztük van Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása is, melynek világpremierje szintén a rangos fesztiválon lesz. Emellett a Berlinale Panoráma programjában lesz Török Ferenc 1945 című történelmi filmjének európai premierje is. Az alkotás 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítják a fontosabb szerepeket.
A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül. A film forgatókönyvét Szántó T. Gábor és Török Ferenc közösen írta, operatőre a világhírű Ragályi Elemér, látványtervezője Rajk László, zeneszerzője Szemző Tibor, hangmestere Zányi Tamás, vágója Barsi Béla. Az 1945 a Filmalap és a Claims Conference támogatásával készült a Katapult Film gyártásában, a tavaly októberben tragikus hirtelenséggel elhunyt Angelusz Iván produceri irányításával. A film európai premierje február 15-én lesz az alkotók jelenlétében a Berlinalén, a világpremier január 19-én volt Miamiban Török Ferenc személyes részvételével. Magyarországon a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon lesz először látható Török Ferenc új rendezése április elején.
A magyar rendezők alkotásai mellett a Mácsai Pál szereplésével készült Egyszer volt Németországban című filmet is ki kell emelnünk, mely szintén látható lesz a fesztiválon. Sam Garbarski II. világháború után, 1946-ban játszódó történetét a Berlinale Special válogatásban láthatja a közönség.
Forrás: Kultúra.hu/berlinale.de/MTI/Wikipédia
