A ?Szigetvár, 1566? című rendezvényt Pécsett a ?Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566? emlékév keretében tartották meg. A négynapos nemzetközi történészkonferencián hét ország huszonhét tudósa vett részt.
A konferencia élénk nemzetközi és magyar sajtóvisszhangot váltott ki. A rendezvénynek kiemelt célja volt felhívni a nemzetközi tudományosság és közvélemény figyelmét arra, hogy Magyarország milyen szerepet játszott a 16. századi oszmán háborúkban. A megtalált turbéki emléktürbe sem pusztán régészeti szenzáció, hanem fontos tudományos forrás ahhoz, hogy a szigetvári várban és körül zajló egykori katonai és kulturális tevékenységek jelentőségét megérthessük.
A rendezők szándékosan emelték a rendezvény alcímébe (Emlékkonferencia Szigetvár ostroma, Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulóján) Zrínyi Miklós nevét Szulejmán mellé. Ezzel, valamint a magyarországi front és védelmi rendszer részletes tudományos megtárgyalásával arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyarországi oszmán hódítás az 1550-es évekre új szakaszába ért. Véget ért az a korszak a magyar?Habsburg történelemben, amelyben a zűrzavar, a tanácstalanság uralkodott, és amelyben a magyarok egy része az oszmánok oldalán kereste a kibontakozást, és éppen ezért az oszmánok nagyobb veszteségek és kockázatok nélkül tudták előbbre tolni állásaikat. A magyar végvári vonal megszervezésével és a Zrínyihez hasonló politikusok és katonák színrelépésével eldőlt, hogy innentől kezdve minden meghódított négyzetméterért véres harcot kell vívni.
A szabadságért az életét is feláldozó Zrínyi Miklós nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa népeinek is hősévé vált ? jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által rendezett konferencia megnyitóján.
Az államtitkár szerint a Szigetvár ostromának, valamint Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencia jó alkalom arra, hogy a kutatók nemzetközi szinten is bemutassák a hadvezér hősiességét, őrizzék emlékét, valamint a szélesebb közönséggel is megismertessék Zrínyi jelentőségét. Rétvári Bence kiemelte, hogy a történész szakma kiválóságai érkeztek Pécsre Törökországból, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Horvátországból, Németországból és Szerbiából. Az államtitkár szólt arról is, hogy Magyarország és Törökország ma katonai szövetségesek, fontos gazdasági partnerek.
Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója, az MTA BTK Történettudományi Intézetének igazgatója a megnyitó előtt újságíróknak azt mondta: a konferencia célja, hogy összehozza az oszmán történelemmel, a Habsburg-időszakkal és a magyar történelemmel foglalkozó legnevesebb kutatókat. Mint hozzátette: a konferencia anyagából olyan magyar és angol nyelvű kötet kiadását tervezik, amely a közvetkező évtizedekben a területtel foglalkozó kutatók alapvető kézikönyve lehet.
Fodor Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban a ?periférián tengődő oszmanisztika? rendkívül népszerűvé vált az elmúlt 30 évben a világban. Az Oszmán Birodalomról már ?sokkal több publikáció jelenik meg, mint a Habsburgokról? ? közölte, majd hozzátette: Törökországban évtizedek óta egyetemalapítási hullám zajlik, az ott dolgozó tudósok munkáinak is köszönhetően a publikációk száma ?ijesztően megnövekedett?. A kutató úgy vélekedett: a nagyvilág Szulejmán szultán iránti érdeklődését kell kihasználni a magyar történelem megismertetésének érdekében.
Forrás: tti.btk.mta.hu/kormany.hu
Fotó: MTI/Sóki Tamás
