A győztes projekt olyan kategóriában született, amely még az EU-ban legrangosabbnak számító alapkutatási pályázatok között is kiemelkedő.

Magyar
kutatók is részt vesznek abban a 6 évesre tervezett, 10 millió eurós támogatást
nyert nemzetközi programban, amelynek célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének
mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a
kora középkori politikai és kulturális változások időszakában.

Az
osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével megvalósuló projektben
az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói
is kulcsszerepet kapnak, de a kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti
Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum
szakemberei is bekapcsolódnak.

Az Európai Kutatási Tanács legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert, Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD (HistoGenes) című projekt a régió késő antik és kora középkori népességének integratív paleogenetikai, régészeti, antropológiai és történeti vizsgálatát űzte ki célul.

Napjainkra
a történeti genetikai kutatások a népvándorlás és a kora középkori időszakra
vonatkozóan is aktuálissá váltak. Az utóbbi években látványos előrelépés
történt az ősi DNS tanulmányozása terén, amely most egy multidiszciplináris
munkafolyamatban makro- és mikromegközelítésben is lehetővé teszi a viszonylag
homogén népességben a különbségek feltárását.

Mint
az MTA hangsúlyozza, a tervezett kutatás nemcsak léptékében egyedi, de
kérdésfeltevésében is újszerű. Az eddig lezajlott, elsősorban az őskort érintő
paleogenetikai kutatások hosszú távú, egész populációkat érintő folyamatokra,
csoportok keveredésére és migrációjára koncentráltak. A projekt magját adó
nemzetközi kutatócsoport először próbálkozott teljes temetők paleogenetikai (és
ezt kiegészítve Sr-, C-, N- és O-izotópos) vizsgálatával, ami a régészet
hatókörén mind ez idáig kívül eső kérdések megválaszolását tette lehetővé.

A
kiindulási pont az egyén biológiai állapotának (DNS, egészség, életkor, étrend)
és társadalmi helyzetének megismerése. A következő szinten az egyének alkotta
helyi közösségek szerveződése (pl. rokonság, család, lakóközösség) és ezek
régészetileg vizsgálható kulturális és társadalmi reprezentációja határozható
meg.

A
kutatásokat térben kiterjesztve a közösségek kapcsolatairól vonhatók le
következtetések, míg az időbeli perspektíva a hosszú távú multidiszciplináris
népességtörténeti elemzést is lehetővé teszi a történeti források bevonásával.

Fontos
kiemelni, hogy a korszakból már rendelkezésre állnak írott források, melyek a
régészet és a genetika által felvetett kérdések (közösségek szerveződése,
társadalmi hierarchia, etnikumok, életmód, háború, erőszak, munkakörülmények
stb.) mindegyikére reflektálnak, így az eredmények ezekkel való
összevethetősége és összevetése különösen érdekes problémát jelent.

A
program keretében mintegy 6000 temetkezés és belőlük származó emberi minta
paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség magyarországi, németországi,
ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi és
szlovéniai lelőhelyekről.

A
projekt céljai a hatalmas vizsgálati területen csak a helyi régészekből,
antropológusokból, genetikusokból és történészekből álló, kiterjedt
kutatóhálózat segítségével valósíthatóak meg. A régészeti elemzést az ELTE
kutatócsoportja koordinálja.