(MTI) - Különleges ez a tárlat, hiszen olyan kincseket mutat be, amelyeket eddig nem láthatott a közönség. Az Ybl Miklós hagyatékából és a fővárosi köz- és magánépületek egykori engedélyezési terveiből látható kiállítás az 1860 és 1890 közötti időszak budapesti építészeti eredményeit tárja az érdeklődők szeme elé - mondta megnyitó beszédében Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára.
Bibó István művészettörténész a kiállításhoz kapcsolódó katalógust mutatta be az egybegyűlteknek, s arra hívta fel a figyelmet, hogy becsüljük meg a műgondot a tervben és kivitelezésben egyaránt. A tárlat 12 nagy táblán mutatja be a neoreneszánsz építészetnek dokumentumait tervrajzok, metszetek, fotók segítségével. A bazárok címszónál Tömöry Jenő 1874-es üzlet- és bérházáról, az Ipari Építészettablón a budai királymalom 1869-es bővítéséről kap információt az érdeklődő. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár székházát 1873-ban tervezték, de éttermekről, mulatókról és villákról is megtekinthetők különböző tervrajzok. Egyesületi épületek, így az 1883-ban épült hajléktalanok menhelye mellett az 1894-es Állatkerti vendéglő, a későbbi Gundel étterem dokumentációja is színesíti a tárlat anyagát. A falon nyolc darab makett, köztük a Magyar Országos Központi Takarékpénztár székháza és bérháza, a Budai Takarékpénztár székháza és az Osztrák Állami Vasúttársaság indóházának bővített változata, modellje.
A józsefvárosi palotanegyedben található Festetics György gróf palotáját 1862-ben Ybl Miklós tervezte, csakúgy, mint az Első Takarékpénztár bérházát 1872-ben. A tervezők között Ybl Miklós mellett Wéber Antal, Kallina Mór, Steindl Imre és Alpár Ignác neve olvasható a többi jeles alkotó között.
